A nevetés fájdalomcsillapító hatású lehet, de csak az igazán ellenállhatatlan, hasrengető fajtájú – állítják brit kutatók.
A mélyről jövő nevetés a legjobb gyógyír
Ami a humoros filmeket illeti, a különböző műfajok hatása eltérő volt. Az együgyűbb, csihi-puhis, tortahajigálós, ülepen rugdalós (úgynevezett slapstick) komédia szerepelt a legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant is. Az intellektuálisabb monológhumor nem vált be. Jól röhögtették az alanyokat ugyanakkor a szituációs vígjátékok (sitcomok), például az amerikai Jóbarátok sorozat részletei.
Egy zacskó jég is kellett a kísérlethez
Dunbar célja az volt, hogy megfejtse a nevetés 2 millió évvel ezelőtti szerepét az emberiség kialakulásában, közösségkovácsoló hatását. Minden majom képes nevetni, de csak az ember tud olyan mélyről jövőn, hogy az endorfint szabadít fel. Dunbar szerint lehet, hogy 2 millió éve a mély kacagás révén alakulhattak ki 100 fős hordák az embereknél, míg a majomkolóniák maximális létszáma 50 körül volt.
Nevess sokat, élj sokáig!
Természetesen nem csak a hasfájós kacagás hat jótékonyan a testünkre. Egy-egy kisebb kuncogás, boldog mosoly, vagy visszafogott nevetés örömhormonokat termel, ami pozitívan stimulálja a szervezetünk működését. Erősíti az immunrendszert, vagyis azok, akik vidámabbak kevesebbszer betegednek le, mint az örök morgósok. Levezeti a stressz, így az ember szervezete tovább bírja, jobban ellenáll a testi betegségeknek, egyszóval meghosszabbítja az életet is!
Talán tényleg ennyi csak a lényeg. Ahhoz, hogy hosszú életet éljünk, egyszerűen csak nevetnünk kell. Nevess szándékosan, hahotázz önfeledten, csöndesen sírva kuncogj. Kacagj, ha szomorú vagy, nevess a barátokkal és egyedül is. Mosolyogj másokon, magadon, ha fordítva vetted fel a nadrágod, de csak a munkahelyen vetted észre.
Forrás: MTI/Pozitív Nap