Így néztek ki hétezer éve az európaiak

Az európai ember ősének sokkal hosszabb ideig volt sötét a bőre, mint korábban vélték. A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói mintegy hétezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt vadászok és gyűjtögetők egyikének DNS-ét elemezték. Azt az eredményt kapták, hogy az illetőnek ugyan kék volt a szeme, ám bőre még sötét.


Két vadászó-gyűjtögető ősember maradványait fedezték fel egy hegyi barlangban Spanyolország északnyugati részén 2006-ban. A barlang kedvező viszonyai, az állandó hűvös és sötét miatt a két egyed (La Brana 1 és 2) meglepően jó állapotban maradt fenn, ezért egyikük fogából a tudósoknak sikerült DNS-t kivonni. Ennek elemzésével feltérképezték a hajdani vadász teljes örökítő információját. Az elemzésből arra a következtetésre jutottak, hogy Európa korai lakóinak genetikai szempontból legközelebbi rokonai a mai Észak-Európa népei.

Korábban azt feltételezték, hogy a bőr kivilágosodása viszonylag gyorsan megtörtént, miután Afrikából Európába vándorolt az ember, mivel északon lényegesen kevesebb UV sugárzás érte a bőrét. A sötét bőrszínűek esetében ötször-tízszer hosszabb ideig kell érnie a napnak a bőrt, hogy a D-vitamint elő tudják állítani, ez indokolta volna a szín gyors változását.

A csontok és a genetikai háttér alapján így rekonstruálták a 7000 éves kőkori férfit.
Forrás: Spanish National Research Council

Egyértelmű, hogy nem zajlott le ilyen gyorsan a bőrszín változása, hiszen a vizsgált vadász felmenői már 40 ezer éve Európában élhettek, mégis sötét maradt a bőre . A vadászó-gyűjtögető ember genomja azt is elárulta, hogyan alakult át a szervezet a zsákmányszerző életmódról az élelemtermelésre való áttéréssel. Európa korai népei nagyrészt fehérjén éltek, és DNS-ükből kiderült, hogy sem a tejcukrot, sem a keményítőt nem tudták megemészteni. Ez a képesség csak a földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés, a táplálék összetételének megváltozása után fejlődött ki - írták a kutatók.

David Reich, a Harvard Egyetem Orvosi Karának kutatója szerint a tanulmány jelentőségét az adja, hogy a legrégibb európai genomot sikerült feltérképezni. Ez az első európai genom, amely az élelemtermelés kialakulása előtti korból származik. Az európai emberre jellemző világos bőrszín ezek szerint az utóbbi hétezer évben fejlődhetett ki - tette hozzá.



Forrás: hir24.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

20 hihetetlen hely Európában, melyeket látnod kell!

A vén Európa, a megunhatatlan, a sokszínű, a lehengerlő - maga a múlt és a jelen egyszerre!

12 érdekes tény Európa Amazonasáról

Duna folyónkhoz mindannyian kötődünk, legalább egy történetet el tudunk mesélni róla, még akkor is, ha az ország teljesen más táján élünk.

Kutyáink értik, amit mondunk nekik - egy új magyar kutatás bizonyította ezt!

AZ ELTE Családi Kutya Programja a világon elsőként vizsgálta meg, hogy a kutyák agya miként dolgozza fel azt, amikor beszélünk hozzájuk: számít, hogy MIT és HOGYAN mondunk!

Emlékszel arra, amikor a Plútót megfosztották a "bolygórangjától"? Itt a válasz, hogy miért!

2006-ban a Plútó visszaminősítése igen nagy felháborodást váltott ki a közvélemény részéről. Azonban tény, hogy a Naprendszer akkor még 9. égiteste igencsak aprócskára sikeredett.

10 év után újra látták a világ egyetlen olyan állatát, amelynek a felnőtt példányai is úgy néznek ki, mint a kiscicák!

A homoki macska egy igen nehezen megfigyelhető és veszélyeztetett faj, mely félénk és visszahúzódó, így történhetett, hogy 10 évig nem került emberi szem elé vadon élő példánya.


NAPI BOLDOGSÁG