Alig száz éve találták fel az első sebtapaszt a Johnson & Johnson gyapotgyár alkalmazottja. Egy bizonyos Earle Dickson találta fel a ragadós sebfedőt. Dickson friss házas volt, és a felesége az otthoni sürgés-forgásban rendszeresen megégette és megvágta magát. A férj szeretett volna valami olyan sebkötözőt, amelyet a felesége egyszerűen és egyedül is tud használni, így egyik este leült, és nekiállt bizonyos távolságokra vattapamacsokat ragasztani egy ragasztószalagra. Hogy a szalag ne ragadjon oda mindenhez, Dickson egy krinolin nevű durva, eredetileg a ruhaiparban használt szövetet helyezett a ragadós oldalhoz.
Ennyi volt a hatalmas találmány,
Josephine-nek mostantól elég volt csak levágni a következő szakaszt a hosszú
szalagból, ha baj érte a konyhában. A férfi főnökei a Johnson & Johnsonnál
azonnal felismerték az üzleti lehetőséget a dologban, a cég hamarosan piacra is
dobta az első sebtapaszt, a Band-Aidet, Dickson pedig szép karriert futott be,
1957-ben, a cég alelnökeként ment nyugdíjba.
A sebtapasz azonban nem volt azonnali siker.Eleinte elég drága volt, mert bár az alapanyagok mind olcsón beszerezhetőnek számítottak, a sebtapaszokat kézzel rakták össze egészen 1924-ig, amikor a gyárban felállt az első, sebtapaszt gyártó gépsor.
Hiába volt azonban minden, az emberek
egyszerűen nem akarták venni a sebtapaszt. Ekkor egy kiváló PR ötlet jött: a
cég ingyen kezdte osztogatni a ragtapaszt cserkészek számára, mert úgy
gondolták hogy a rendszeresen kisebb sérüléseket szenvedő gyerekek jelentik a
legjobb utat a vásárláskor döntő szülők pénztárcájáig. A dolog bejött, annyira,
hogy az eredetileg márkanév Band-Aid olyan szinten elköznevesedett, hogy az USA-ban
ez a szó pár évtizeden belül magát sebtapaszt (adhesive bandage) jelentette.
Manapság több találmány is van, amely
elméletileg átvehetné a sebtapasz helyét, de a jól bevált termék nem akar
kikopni. Hiába van már folyékony vagy a seb gyógyulási folyamatának megfelelő
színt felvevő megoldás, a sebtapasz továbbra is népszerű annak ellenére, hogy a
szőrt ugyanúgy tépik, mint 1920-ban.
Forrás: Index
