Aggodalomra semmi ok, azonban a nagy méretű égitest és a csekély távolság roppant pontos és fontos tudományos megfigyelésekre ad alkalmat - akár amatőr műszerekkel is.
Földünk és a rajta létrejött élet fejlődésében a múltban is jelentős szerepet játszottak a kisbolygók. Egyes képviselőik időnként bolygónkba csapódhatnak, ezért rendkívül fontos a Földünkre potenciálisan veszélyt jelentő égitestek kutatása. Az ilyen égitestek felfedezésében főszerepet játszott a NEO (Near-Earth Object) program az elmúlt 12 évben, amelynek - és más programoknak köszönhetően - az esetleges veszélyt jelentő égitestek túlnyomó részét ismerjük.
Kizárták a katasztrófát, de nagyon közel "merészkedik" hozzánk a sötét gömb
Ebbe a csoportba tartozik a 2005. december 28-án felfedezett, 2005 YU55 jelzéssel ellátott kisbolygó is. Felfedezését követően a pontosabb pályaszámítások kizárták bármiféle, Földre katasztrófát jelentő esemény bekövetkeztét az elkövetkezendő 100 évben, azonban a körülbelül 400 méter átmérőjű, sötét, gömb alakú égitest a mai napon, november 8-án jelentős közelségben halad el bolygónk mellett, így számos tudományos megfigyelésre ad majd alkalmat. Emellett az esemény különlegesnek is mondható, hiszen eleddig ilyen méretű objektum előre jelzett elhaladására nem került még sor. Bár a 2011 CQ1 jelű, jóval kisebb kisbolygó sokkal közelebb, alig 5500 km-re haladt el a felszín felett, ennek felfedezésére csak a közelítés után került sor.
A 2005 YU55 kisbolygóról készült eddigi legrészletesebb radartérkép. Fotó: hirek.csillagaszat.hu
A Holdnál is közelebb...
A 2005 YU55 november 8-án helyi idő szerint 23:28-kor lesz legközelebb bolygónkhoz, amikor alig 325 ezer km-re fog elszáguldani, azaz a holdpályán belül, a Hold átlagos távolságának kb. 85%-ára közelítve meg bolygónkat. Hasonlóan közeli elhaladásra 2028-ig kell várnunk, amikor a (153814) 2001 WN5 jelű égitest fog elszáguldani 248000 km-re bolygónktól. Sajnos ekkor hazánkból nem lesz megfigyelhető. Azonban a rendkívüli közelség alkalmat ad számos, földfelszínről elvégezhető megfigyelés végrehajtására, amelyek esetenként az űrszondás mérésekkel összevethető pontosságú adatokat szolgáltathatnak.
Az arecibói rádiótávcső-óriás szintén részt vesz a megfigyelésekben.
Fotó: hirek.csillagaszat.hu
Az égitest a Nap irányából közelít és ma éjjel, a legnagyobb közelség idején valamivel fényesebb lesz 12 magnitúdónál, így vizuális észlelésére legalább közepes (20 cm átmérő körüli) műszerekre lesz szükség, illetve nem kedvez a megfigyeléseknek a teleholdhoz közeli fázis sem. Sajnálatos módon a legnagyobb közelítés idején az égitest hazánkból nem figyelhető meg: naplemente után, amikor a Delfin csillagkép még látszik, az égitest még csak közeledik, és túlságosan halvány, így roppant nehéz lesz megtalálása. Egy nappal később, november 9-én éjfél előtt már jóval kedvezőbb helyzetben lesz az égitest, a Kos és Halak csillagkép határán.
Szerkesztő: Fodor Márta
