Az ember legjobb barátjának számító kutya legősibb egyedét Ázsiában több mint 33 ezer évvel ezelőtt domesztikálták az Altaj Köztársaságban - közölte az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlege.
Ezt egy, a hetvenes években az Altaj-hegység egyik barlangjában talált leletből derítették ki meglehetősen kalandos úton. Az 1980-as években végzett első radiokarbonos vizsgálat 18 ezer évre tette a lelet korát. Később a Max Planck Társaság Evolúciós Antropológiai Intézete hasonló eljárással arra jutott, hogy a lelet 52 ezer éves. Végül nemrég két orosz tudós megállapította: a Razbojnyicsja-barlangban a hetvenes években talált kutya- és egyéb állati maradványok kora 33 500 év.
Tehát ezeket az állatokat még a jégkorszak előtt háziasítottak, ám ezeknek az állatoknak nincsenek leszármazottaik, akik túlélték az utolsó jégkorszakot. Az elmélet - egy 33 ezer éves állat elemzésén alapszik, amely részben háziasított kutya lehetett – megmagyarázza, hogy a lehetséges prehisztorikus kutyák maradványai miért néznek vissza ilyen korai időszakokra, és mégis miért tűnik úgy, hogy minden kutya a jégkorszak végén, 17 ezer – 14 ezer évvel ezelőtt élt ősöktől származik.
Tehát ezeket az állatokat még a jégkorszak előtt háziasítottak, ám ezeknek az állatoknak nincsenek leszármazottaik, akik túlélték az utolsó jégkorszakot. Az elmélet - egy 33 ezer éves állat elemzésén alapszik, amely részben háziasított kutya lehetett – megmagyarázza, hogy a lehetséges prehisztorikus kutyák maradványai miért néznek vissza ilyen korai időszakokra, és mégis miért tűnik úgy, hogy minden kutya a jégkorszak végén, 17 ezer – 14 ezer évvel ezelőtt élt ősöktől származik.
Már a jégkorszak előtt megkezdődött a kutyák háziasítása.Az orosz tudósok is radiokarbonos eljárással vizsgálták a csontokat, ám a módszer sokat fejlődött: míg régebben a közvetlen beható vizsgálat tönkretette volna az értékes lelet jelentős részét, addig ma egy ilyen elemzéshez minimális mennyiségű minta is elegendő. Az elemzést amerikai, nagy-britanniai és holland laboratóriumokban végezték, mivel ilyen labor Oroszországban nincs. Nem olyan régen, 2009-ben belga, orosz, brit és német tudósok bejelentették, hogy egy belgiumi barlangban 36 500 éves kutyamaradványokat találtak. Így a világ ma ismert legősibb kutyái a belgiumi 36 500 éves és az altaji 33 500 éves eb. A morfológiai elemzés szerint az altaji kutya nagyon hasonlít egy Grönlandon talált maradványhoz, amelynek kora mindössze ezer év, és már jelentősen különbözik a vele egy időben élő farkasoktól.
Mivel más, kutyaszerű állatot nem találtak a lelőhelyen, a kutatók úgy vélik, ez az egyed „fejlődő” kutya volt, a háziasítás korai szakaszaiban. A szakemberek szerint a háziasítás természetes úton is végbemehet, közvetlen emberi beavatkozás nélkül, amikor a farkasok vonzódnak a településekhez, és fokozatosan hozzászoknak az emberektől függő életmódhoz. A tudósok szerint a kutyák, illetve felmenőik, a farkasok domesztikálása több helyen, több időpontban zajlott a világon, farkasok ugyanis mindenütt éltek. A szelídítési kísérletek azonban félbeszakadtak a jégkorszak tetőpontján, úgy 26 ezer évvel ezelőtt.Csak 17-18 ezer évvel ezelőtt, a felmelegedés beköszöntével sikerült az embereknek végleg megszelídíteni a farkasokat: belőlük lettek az első háziállatok.
