Az erdős területek az eddig feltételezettnél is nagyobb szerepet játszanak az éghajlat alakításában. 2,4 milliárd tonnával a világ erdőségei az évente foszilis energiaforrások elégetéséből származó üvegházgázok csaknem egyharmadát kötik le. Erre az eredményre egy a világméretű szén-dioxid háztartást kutató tanulmány jutott, amelyet az Egyesült Államok erdészetének munkatársa, Yude Pan és csapata publikálta a Science magazinban. Az elnyelődés legnagyobb részét 55 százalékkal trópusi esőerdők adják. A tudósok becslései szerint a tarvágásokkal évente csaknem 3 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Ebből pedig mindössze 1,6 milliárd tonnányit kötnek le ismét az új telepítésű erdők.

A brazil űrkutatási intézet szerint 2010 augusztusa és 2011 júliusa között nagyjából 6240 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki a térségben. Az intézmény 1988 óta, műholdfelvételek alapján méri fel a kiirtott esőerdő nagyságát. Az erdőterület zsugorodásának mértéke 1995-ben érte el az eddigi tetőfokát: akkor 29 060 négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén. Izabella Teixeira, környezetvédelmi miniszter szerint a jelentős visszaesés oka, hogy a kormány gyors intézkedéseket hozott az erdőirtás és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében: az elmúlt években például felfegyverzett környezetvédő őrszemeket küldött a dzsungelbe, hogy razziákat tartsanak az illegális fakitermelőktől fenyegetett területeken.

A brazil szenátus múlt héten szavazott az ország környezetvédelmi törvényeinek változtatásáról: a törvényjavaslat lazítja a gazdák amazonasi földbirtokainak kezelésére vonatkozó szabályozását. A javaslat ezen felül amnesztiát ad sokuknak, akik 2008 júliusa előtt törvénytelenül növelték termőföldjüket az erdőirtással. A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a módosítás miatt növekedni fog az erdőirtás mértéke, illetve hangsúlyozták, hogy a jelenlegi visszaesés nem elsősorban a kormány érdeme, hanem a globális gazdasági válság eredménye, amelynek következtében visszaesett a megtisztított területeken termesztett szója, illetve az ott tartott szarvasmarhák iránti kereslet.

Az Amazonas térségében a földbirtok 80 százalékát meg kell hagyni érintetlen erdőségnek, míg Brazília más részein - a területtől függően - ez az arány 35-20 százalék között mozog. A brazil esőerdőknek már nagyjából a 20 százalékát kiirtották. Az ország üvegházgáz-kibocsátásának 75 százalékáért a lecsupaszított területek égő növényzete és rothadó fái a felelősek. A becslések szerint Brazília a világ hatodik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa! 

Még 2009 júniusában a Greenpeace közzé tette "A lemészárolt Amazonas" című tanulmányát, amely szerint a fellendülő brazil szarvasmarha-tenyésztés az erdőirtás fő oka. A Greenpeace úgy véli, hogy a legkedveltebb étel-, sport- és divatmárkák jelentős mértékben hozzájárulhatnak az esőerdők eltűnéséhez. A három éves kutatómunkán alapuló Greenpeace tanulmány a marhahús, a marhabőr és számos más szarvasmarha-termék útját követi nyomon az esőerdőben található farmoktól a topmárkák fogyasztói láncának végéig. A szervezet  az Adidas/Reebok és a Nike mellett olyan cégeket említ az ügyben érintettként, mint a Timberland, a Geox, a Carrefour, a Eurostar, a Honda, a Gucci, az Ikea, a Kraft, a Clarks, a Tesco és a Wal-Mart. 

A tanulmány megállapította, hogy a fellendülő brazil szarvasmarha-tenyésztés az erdőirtás fő oka, és ily módon a legkedveltebb étel-, sport- és divatmárkák jelentős mértékben hozzájárulnak az Amazonas esőerdeinek kiirtásához. "Elképzelhető, hogy a legismertebb futócipők, készételek és divattervezők által kreált stílusos kis táskák mind olyan jelentős ökológiai lábnyomot hagynak, amely magába foglalja az Amazonas tönkretételét" - mondta Pat Venditti, a Greenpeace International kampányfelelőse. "A cégeknek világszinten kell garantálniuk, hogy termékeik előállításához használt alapanyagok származása semmilyen kapcsolatban sincs az esőerdőket pusztító szarvasmarhaiparral" - tette hozzá.

Lula da Silva elnök kormánya azt jósolja, hogy Brazília részesedése a marhahús globális piacán 2018-ra meg fog duplázódni. A Greenpeace kutatása szerint viszont a szarvasmarha-tenyésztés bővítése ellentétes a kormány korábbi ígéretével, miszerint 2018-ig az Amazonas-medencében 72 százalékkal csökkentik az erdőirtást. Brazília a világ egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója, nagyrészt az amazonasi esőerdők kiirtásából és égetéséből származó széndioxid és metángáz felszabadulása miatt. A trópusi erdőirtás összességében húsz százalékban felelős a globális üvegházgáz-kibocsátásért, a brazil szarvasmarha-tenyésztés pedig nyolcvan százalékban okolható az amazonasi esőerdők kiirtásáért.

A nyomozás – a Greenpeace szerint - azt is bizonyítja, hogy a brazil kormány bűnrészese az erdőpusztításnak. Az ottani kabinetnek anyagi érdeke fűződik a szarvasmarha-tenyésztés további bővítéséhez, hiszen az ország három legnagyobb szarvasmarha feldolgozó cége, a Bertin, a JBS és a Marfri részben állami tulajdonú. A Greenpeace úgy véli, ezek a vállalatok felelősek az Amazonas óriási területének tönkretételéért. Az illegális erdőirtás révén kialakított farmok ráadásul a bennszülöttek életterét is elveszik, és hozzájárulnak a szarvasmarha-ágazat velejárójaként számon tartott "rabszolgamunka" elterjedéséhez, állítja a szervezet.

A kérdés, hogy mit lehet tenni Európában magyar emberkén? Mielőtt még lesöpörnénk a kínos mondatot annyival, hogy semmit, adjunk pár másodpercet a dolognak. Egyszerű és számunkra is jó megoldás: nem fogyasztunk ész nélkül, ha kell, ha nem. Álljunk ellen a reklámoknak és ne dőljünk be annak, hogy amit megveszünk, attól többek leszünk. Legyünk tudatosak! Ehhez pedig jó segítség lehet az ingyen elérhető Felesleges termékek vs. tudatos vásárlás kiadvány. 

Szerző: Pozitív Nap