Egy új kutatás szerint a futballisták intelligensebbek az átlagos embernél, sőt a sok gólt szerzők okosabbak a kevesebb találatot elérőknél.
A közhiedelem alapvetően „egyszerűbbnek” tekinti a sportolókat, kiváltképpen a futballistákat, sokan mondják, hogy elég csak egy velük készült interjút meghallgatni. A következő kutatás ennek erősen ellentmond.
Nem csupán az IQ számít
Az adott eredményeink arról árulkodnak, hogy neuropszichológiai tesztekkel megvizsgálható, hogy az adott játékos képes lesz-e elit játékossá válni. Ez a felfedezés megreformálhatja a jelenlegi, a labdarúgáshoz köthető utánpótlás-nevelést és tehetségkutatást is –nyilatkozta az egyik kutató.
Kijelenthető, hogy a sportok, a futball legmagasabb szintjének eléréséhez nagyobb ügyesség és intelligencia szükséges. A legjobb játékosok mindent meg tudnak csinálni a labdával, de ez nem elég az igazán kiugró teljesítményhez. A mérkőzések alkalmával folyamatosan elemezni kell a játékot, olvasni azt, majd a legjobb és a leggyorsabb megoldást választani. Sokan ezt hívják játékintelligenciának.
A kutatást Predrag Petrovic vezette a svéd intézményben, szerinte semmi különös nincs abban, hogy a játékintelligencia mérhető és leírható. Nem csupán az IQ-ról van szó, a neuropszichológia ezt végrehajtó funkciónak nevezi, mely nem csak a megoldást és annak gyorsaságát mutatja, hanem a benne rejlő kreativitást és „taktikát” is.
Teszt és utókövetés
Petrovic és kollégái kidolgoztak egy a végrehajtó funkciókat mérő tesztet, ezen 31 férfi és 26 női játékos közel fél éven keresztül, kurzusokban vett részt még 2007-ben. A játékosok a svéd liga első és alsóbb osztályából lettek kiválasztva. Az eredmények azt mutatták, hogy a futballisták funkciói jobb értéket mutattak, mint a nem játékosoké, sőt az első osztályú labdarúgók legjobbjai a lakosság legjobbjai közé tartoznak.
2008 és 2010 között több a teszten résztvevő játékost is utókövettek a kutatók, ezen eredményekből is tisztán látszott, hogy az okosabb, kognitívabb játékosok több gólt szereztek, és jobban teljesítettek, mint a teszten alattuk végzők.
Ha a kutatás megerősítést nyer mások által is, akkor az eredmények megváltoztathatják a tehetségkutatás teljes egészét, hiszen sokkal hamarabb kimutatható lesz, hogy mire viheti majd egy játékos – csupán neuropszichológiai tesztekkel.
Miért lehet az, hogy egy interjúban egy-egy sportoló nem úgy nyilatkozik meg, mint egy irodalmár? Szociológusok már régóta leírták, hogy egy sportoló, akinek napi 2-3 edzése van és gyakorlatilag egy mikrokörnyezetben éli le életét, egyszerűen kevesebbet, nem olyan közegben kommunikál és szocializálódik, mint egy átlagember. Emiatt szóbeli kommunikációs képessége csorbát szenvedhet, de ez csak a körülmények alakulása miatt megy végbe, és nincs összefüggésben az intelligenciával vagy agyi képességekkel.
Szerző: Kézai - Pozitív Nap