A NASA Curiosity robotfelderítője ősi folyómedernek kinéző képződményre bukkant, mely azt sugallja, hogy valamikor hatalmas mennyiségben hömpölygött a víz a Mars felszínén.
A robotfelderítő klasszikus konglomerátumok – kavicsokból és homokból álló kőzetek – képét küldte haza. A kutatók szerint a kőzetben lévő kavicsok mérete és lekerekített alakja azt mutatja, víz szállította és formázta őket. A kutatók szerint a kavicsok mérete - melyek a homokszemcsétől a golflabdáig terjed - azt is mutatja, hogy nem szállíthatta őket a szél.
Maga a felfedezés nem érte meglepetésként a kutatókat, hiszen a NASA azért a Gale-krátert választotta a Curiosity landolási helyének, mert az űrből készült fotók vizes múlt jeleit mutatták. A Mars jelenleg fagyott sivatag, vízre utaló jelek nélkül és sugárzás károsította felszínét. Azonban a korábbi missziók folyamán szemügyre vett kőzetek azt sugallják, a bolygó valamikor melegebb és nedvesebb volt.
„A szállított kövek méretéből arra következtetünk, hogy a víz másodpercenként 91 centiméteres sebességgel haladt, mélysége a boka és a derék között helyezkedett el” – mondja William Dietrich, a Curiosity szakembere. Hozzátette, rengeteg tanulmány született már a marsi csatornákról, eltérő hipotézisekkel a bennük haladó folyamokról. „Ez az első alkalom, hogy valóban víz szállította kavicsokat látunk a Marson.”
A felfedezésre akkor került sor, amikor a kutatók megvizsgálták a Gale-kráterben – ahol a Curiosity augusztus 5-én landolt - lévő három különböző kibúvásról készült fotókat. Az első kibúvás – a Goulburn – néhány centiméterre fekszik a landolási helytől. A Curiosity a másik kettőt – Link és Hottah – akkor szúrta ki, amikor a Glenelg felé indult, mely első nagyobb tudományos célpontja.
A Linkről készült fotók miatt a kutatók múltbeli folyamokon kezdtek gondolkodni – mondta John Grotzinger, a Curiosity missziójának vezető kutatója. A 10-15 centiméter vastag Hottah képei - mely furcsa szögben áll ki a marsi felszínből – megerősítette ezt az elképzelést. „A Hottah úgy néz ki, mintha valaki légkalapáccsal feltörte volna a járda egy részét, de valójában egy ősi folyómeder megdőlt blokkjáról van szó” – tette hozzá.
A Földön a megdőlt kibúvások rendszerint tektonikus aktivitás eredményei. Azonban a Hottahot közeli becsapódás vagy más folyamat is deformálhatta – mondja a kutató. A felfedezés helye a kráter északi pereme és a Sharp-hegy között helyezkedik el.
A marsi víz valószínűleg több milliárd évvel ezelőtt áramlott – mondják a kutatók – bár pontos időintervallumot nehéz lesz meghatározni. A kibúvásokat – és a környező hordalékkúpokat, valamint csatornákat - létrehozó rendszer kiterjedése azt sugallja, a képződmények nem egyszeri esemény során jöttek létre. Valószínű inkább, hogy a víz relatíve hosszú ideig hömpölygött arrafelé.
A csapat még nem elemezte a Linket és a Hottahot a Curiosity 10 különböző tudományos készülékével, konklúzióik a Mast Camera felvételein alapulnak. Azonban ezek a képek is számos bizonyítékot rögzítettek – mondja Grotzinger. "Bizonyos esetekben, a geológiában egy fotó többet ér ezer szónál."
A 2,5 milliárd dolláros Curiosity 50 napja tartózkodik a Marson, ahol durván kétéves misszióra indult annak meghatározásához, a Gale-kráter régiója hordozhatott-e valaha mikrobiális életet. A kibúvásos felfedezések ellenére a hatkerekű robot végső célja a Sharp-hegy lába maradt. Eme 5,5 kilométeres képződmény a kráter szívében található. A rejtélyes hegy lábánál múltbeli folyékony víz jeleire bukkantak.