Nagy nap ez a mai a hazai űripar számára: magyar idő szerint 11 órakor startolt a kizárólag magyar munka eredményeként megépített MASAT-1 műhold, melynek neve is a Magyar Satellite-ből áll össze.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül kifejlesztett műhold típusát tekintve a parányi, ún. Cubesat műholdak közé tartozik. Ezek az eszközök mindössze 10x10x10 centiméteresek, tömegük 1 kg. Helyet kapott benne egy napelem, egy tápegység, egy kommunikációs egység, néhány szenzor és egy vezérlőegység.
A fellövésre magyar idő szerint 11 órakor dél-amerikai Guyanában került sor. Ezzel együtt, először repül a műhold pályára állításáért felelős Vega rakéta is, ez az első olyan szerkezet, mely egyszerre több pikoműholdat is képes szállítani, így a magyar MASAT-1 mellett olasz, legyel, spanyol, román és francia eszközöket is felvitt az űrbe. Ezek közül azonban kiemelkedik a MASAT, ugyanis a magyar műhold rendelkezik csak fél-aktív mágneses stabilizátorral. A sikeres fellövés után félórával az is kiderült, hogy a BME-s műholdprojektnek lesz folytatása, vagyis lesz MASAT-2 és MASAT-3 is!
Hazai előzmények és összefogás
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre. A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integrálni egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással.
A 30 millió forintos anyagköltségű projekt megvalósításába az egyetem Űrkutató Csoportja, több tanszéke (Elektronikus Eszközök Tanszéke, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék), valamint számos külső cég is bekapcsolódott.
Magyar égre magyar kockát!
1 kg műszeren az ország szeme!
(forrás: Facebook)
A magyar űrtevékenység több évtizedes múltra tekint vissza, számos műholdon és az ISS-en is használtak magyar fejlesztésű eszközöket. Négy év gondos tervezés, gyártás és tesztelés után most először a műhold sorsa nem a fejlesztők kezében van. A BME-s Fejlesztő Csapat néhány tagja már a műhold építése előtt is részt vett az Európai Űrügynökség diákprojektjeiben. Dolgoztak például plazmadiagnosztikai műszer fejlesztésén az ESEO műholdra, valamint fedélzeti számítógép kialakításán az ESMO holdszondára, előbbi projekt jelenleg is fut.
Az ESA célja a programmal, hogy a résztvevő országok elsősorban oktatási céllal felhalmozhassanak egy olyan tudást, amit később kiaknázhatnak. Erre a tudásra, valamint az elődök tapasztalataira alapozva cél egy új szakember-generáció nemzetközi színvonalú képzése. „Az oktatási célon túl nekünk igen fontos, hogy a mögöttünk álló négyéves munka eredménye egyben technológiai demonstráció is, bizonyítva, hogy magyar viszonyok között, magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal sikerült egy önálló űreszközt megalkotni, amihez nagyrészt önerőből megoldható a gyártás és az üzemeltetés is” – mondta korábban Varga Lajos villamosmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem doktorandusza, a Masat–1-et fejlesztő csapat tagja az Index.hu-nak.
Adatvadászok, rádióamatőrök figyelem!
A HA5MASAT hívójelű pikoműhold jelét bárki foghatja, sőt a fejlesztők kifejezetten arra kérik a rádióamatőröket, hogy segítsenek a Masat–1 adatainak elfogásában. A fejlesztőcsapatnak két vezérlőállomása van, egy a Műegyetemen és egy tartalékbázis Érden. A Föld körül elliptikus pályán mozgó műhold napi három-négy alkalommal halad majd el Magyarország fölött, ekkor alkalmanként 5-10 perc lesz majd a műhold által küldött adatcsomagok begyűjtésére. A műhold tervezett áthaladásai itt megtalálhatók.
A Masat–1 telemetriai adatai rádióamatőröknek
MASAT1000
1 00006U 12006F 12044.46627998 .00000000 00000-0 28115-3 0 11
2 00006 69.4856 238.7662 0796254 45.0851 191.9481 14.06356736 11
1 kilogramm 100 % magyar innováció
Az egy kilogrammos Masat–1 néhány kivételtől eltekintve csupa magyar innováció eredménye. Sikerült magyar ipari háttérrel, magyar tervezésű, fejlesztésű technológiákkal egy önálló űreszközt építeni. Ez fontos lépés ahhoz is, hogy Magyarország megfigyelő státuszból hivatalos ESA-taggá válhasson, ami jót tehet a magyar űripari cégeknek, de a magyar gazdaságnak is.
Farkas Bertalan és a Masat-1 fejlesztő csapata. (Forrás: Facebook)
A Masat–1 a tervek szerint háromhetes küldetést teljesít. Valószínűleg azonban ennél sokkal tovább, akár 5-6 évig is működésképes maradhat, utána űrszemét lesz. Körülbelül húsz év múlva lassul le annyira, hogy a légkörbe csapódva elégjen. Nem véletlen a számozás a magyar űreszköz nevében: a BME már tervezi a következő verziót, amibe önmegsemmisítő is kerül, ami a légkörbe irányítja az eszközt, ha már nincs rá szükség.
Az esemény alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki.
Magyar idő szerint 12:20-kor pályára állt az első magyar műhold, a MASAT-1. A BME mérnökeit és hallgatóit vastaps illeti meg, éveken át tartó, nagyszerű munkájukért!
Szerző: Pozitív Nap
