„Az ember géntérképét megnézve megállapítottuk, hogy genetikánkban is hasonlítunk a barátainkhoz” – nyilatkozta James Fowler, aki a Kaliforniai Egyetemen a genetika tudományok professzora, és a tanulmány társírója. „Ha összehasonlítjuk, sokkal több a közös DNS-ünk azokkal az emberekkel, akiket barátainknak választunk, mint a lakosság más, számunkra ismeretlen csoportjaival.”

Fowler és Nicholas Christakis szociológus, a Yale egyetem professzora, egyben a tanulmány társszerzője, az elmúlt évtizedben tanulmányozták a társas kapcsolatok mögötti genetikát. Biológiai magyarázatot kerestek néhány hosszú ideje fennálló társadalmi nézettel kapcsolatban. „Oly sokszor halljuk azt a mondást, hogy madarat tolláról, embert barátjáról. Kíváncsiak voltunk mi húzódik e mögött” – magyarázta Fowler.

A tudósok több mint 800 géntípust vizsgáltak

A Framingham Heart Study adatbázisát felhasználva a kutatók alátámasztották, hogy a teljes génállományra kiterjedő analízis szerint, a barátok esetében a gének hasonlóságot mutatnak.

A Framingham Heart Study-t az Amerikai Egészségügyi minisztérium indította el 1948-ban. Ez egy hosszú távú többgenerációs tanulmány, ami azért született meg, hogy beazonosítsa azokat a genetikai és környezeti tényezőket, amelyek a szív és érrendszeri betegségek kialakulását befolyásolják. Ez a több generációra kiterjedő genetikai adatbázis kiváló kiindulópontnak bizonyult Fowler és Christakis számára, aki a tanulmányban több, mint 800 pár géntípust vizsgált.

Fowlerék megállapították, hogy génállományunk 1%-ban közös a barátainkkal. Ez a szám azt jelenti, hogy a génállományunk annyira hasonló, mint a negyedfokú unokatestvéreké, vagy az olyan rokonunké, akivel közösek a nagy-nagy-nagy-nagyszüleink.

Fowler beavat a következő érdekességbe is: „A barátok hajlamosak arra, hogy hasonlóképp szagoljanak. A történelem előtti időkben ez azt jelentette, hogy azok az emberek, akik egyformán szerették a vér szagát, nagy valószínűséggel együtt vadásztak, míg azok, akik a vadvirágokat részesítették előnyben, együtt gyűjtögettek. A XXI. századra lefordítva ez azt jelenti, hogy akik szeretik a kávé illatát, azok nagy valószínűséggel gyűlnek össze kávézókban.”

A barátainkkal közös génjeink különösen gyorsan fejlődnek

A kutatók szerint a DNS-ünk hatással van arra, hogy milyen dolgokat szeretünk csinálni, ezért nagyobb valószínűséggel kerülünk kapcsolatba olyan személyekkel, akiknek hasonló génjeik vannak.

“Barátainkkal közös génjeink különösen gyorsan fejlődnek. Úgy tűnik, hogy gyorsabban fejlődnek ki, mint a többi gének. A társas kapcsolatok jelenthetik az evolúció gyors töltését”- nyilatkozta Fowler.

Ezzel ellentétben a kutatók azt is felfedezték, hogy a barátok immunrendszere viszont eltér egymástól, ami egy extra immunvédelemmel ruház fel minket. A tanulmány erősíti azt a nézetet, miszerint mi, emberek többek vagyunk génjeink kombinációinál. Hiszen a mi génjeink tartalmazzák a hozzánk igen közel álló személyek génjeit is.

„A genetika legtöbb tanulmánya arról szól, hogy egy gén, egy eredmény” – mondta Fowler. „Szerintem azonban hamarosan teljesen meg fog változni az a nézőpont, ahogy mi a genetikáról gondolkodunk. Itt az idő, hogy magunkon is túlnézzünk.” 

Lásd meg Önmagadban a Másikat is…

Szerző: Ábrahám-Hörömpő Andrea – Lélekmozaikok
Forrás: CNN