Szükség esetén új ereket is növeszthetünk


Valamennyi szervünk egészséges működéséhez jó vérellátásra, vagyis ép érrendszerre van szükség: egy új tudományos eredmény azt a reményt kelti, hogy a jövőben az elzáródott, életfontosságú erek helyébe új vérereket növeszthetünk.

Ma már világszerte a halálozás első számú oka valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség. A háttérben ilyenkor fontos verőér beszűkülése, elzáródása áll, amit különböző műtéti vagy egyéb beavatkozások útján igyekeznek az orvosok elhárítani, de az sem mindig sikerül. Samuel I. Stupp munkatársaival olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a megromlott vérellátású területen új véredényeket lehet növeszteni. A forradalmian új módszer a rendkívüli gyorsasággal fejlődő nanotechnika. A munkacsoport által kifejlesztett nanoszerkezet parányi mérete ellenére molekuláris szálra emlékeztet, amelynek felszínére mikropeptidek tapadnak. A kutatók szerint minden molekuláris szál peptidek százezreit hordozza.

Ezek a peptidek olyan anyag hatását utánozzák, amely az erek belső felszínének sejtjeit készteti növekedésre - következésképpen új erek keletkeznek. (A peptidek tudományos elnevezése az angol kifejezésből általánosan használt betűszó: VEGF.) A mesterséges anyag azonban előnyösebb, mint a VEGF, mert ott marad a szövetekben, ameddig csak szükség van rá. Folyadék formájában beadható a kijelölt helyekre, és a valódi fehérjéhez képest igen olcsón előállítható. A kutatók megjegyzik, hogy az eredeti VEGF hatását klinikai vizsgálatokban nézték, de valószínűleg az azért nem volt eredményes, mert csak néhány óráig marad a sejtek között.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Az asszony, aki szabadságát adta azért, hogy mi, magyar nők tanulhassunk!

Hosszú út vezetett odaáig, hogy mi nők tanulhassunk, és állampolgári jogainkat gyakorolhassuk. De nézzük meg mi köze ennek Ferenc Józsefhez és Teleki Blankához?

Soha többé tűszúrás: csodatapasz segíthet a cukorbetegeken

Laboratóriumi körülmények között sikeresen teszteltek egy kísérleti tapaszt, amely automatikusan juttathat inzulint a diabéteszes páciensekbe.

Magyar kutatás segíthet a meddőség és a rák gyógyításában

A rákkutatásban és a meddőség gyógyításában segíthet Székvölgyi Lóránt sejtbiológus legújabb kutatása. A magyar tudósra három éve figyelt fel a világsajtó, amikor a Science magazinban publikált egy, a kromoszómák törésével kapcsolatos anyagot.

Légy te is régész - Jön a Régészet Napja

Az ország 36 településén csaknem kétszázötven izgalmas rogram várja a történelem iránt érdeklődőket a hétvégén az idén második alkalommal megrendezendő Régészet napján.

Egy csoki, ami nem hízlal, ráadásul még fiatalít is

A brit tudósok a teszteken megfigyelték, hogy az általuk kifejlesztett csokoládé evése után javult a tesztalanyok bőrének élettana.




loading...