Hivatalosan sincs az egészségre veszélyesebb élelmiszer összetevő a transzzsírsavaknál, de szeptembertől végre itthon is lesz rá szabályozás. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet összegyűjtötte, hogy miért káros, és hogyan kerülhetjük el.

A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvező élettani hatásuk eltűnik. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk.

A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerű technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik, de eddig nem mindegyik gyártónak volt szívügye a kérdés.


Szívinfarktus, érelmeszesedés, agyvérzés

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 %-kal növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatása pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.

Emellett egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a transzzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is kapcsolatba hozhatók.

Elhagynám, de hogyan?

A WHO ajánlása szerint napi 1 g még nem jelent egészségügyi kockázatot. A transzzsírsavak csak feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, főleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, és az ezekkel sütött élelmiszerekben:

 -   nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebből készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl. szaloncukor, nápolyi, gofri, linzerek, teasütemények)

 -   krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények édes és sós leveles tészta alapú sütemények

 -   bizonyos típusú margarinok (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak)

 -   levesporok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők

 -   mikrós pattogtatott kukorica

 -   éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke)


Szabályozásban nem, transzzsírban mi vezetünk

Egy dán kutatás során 2005-ben 16 országra kiterjedő vizsgálatot végeztek, amely során gyorséttermek és egyéb élelmiszerek transzzsírsav tartalmát elemezték. A gyorséttermi láncok közül a két legnagyobb nemzetközi lánc ételei közül vettek mintát.  Azt vizsgálták, hogy ha valaki bármelyik gyorsétterem által kínált ételből (csirke nuggets, nagy adag sült krumpli), kekszből és pattogatott kukoricából egy-egy adagot elfogyaszt, az mennyi transzzsírsav bevitelt jelent.

Az eredmények megdöbbentőek voltak. Magyarország lett az első, 42 g-mal, amelyből 25 g a gyorséttermi menüből származott. A nagy gyorséttermek mára váltottak, de az ipari zsiradékkal dolgozó kis éttermek továbbra is egészségügyi kockázatot jelentenek.

Nyugat-Európa számos országában (Dánia, Ausztria, Svédország, Svájc), és a tengerentúlon is korlátozták már a gyártókat, csökkentsék termékeik transzzsír tartalmát.

Magyarországon egyelőre csak ajánlásokat fogalmaztak meg, az ígéretek szerint viszont 2014 márciusától tilos lesz olyan terméket kereskedelmi forgalomba hozni, amelynek 100gr zsírjából 1 grammnál több a transz-zsír tartalma.

Addig is: ha a címkén szerepel, hogy hidrogénezett, vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz és ez az összetevők felsorolásában elől szerepel – ami azt jelenti, hogy az élelmiszerben abból van a legtöbb – akkor biztosak lehetünk benne, hogy a termék bőven tartalmaz transz-zsírsavakat.

Forrás: tudatosvasarlo.hu