Az első pi- napot, Larry Shaw fizikusprofesszor ötlete alapján a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum kör alakú csarnokában tartották. Azóta már az egész világon elterjedt ünnep lett, és rengeteg egyedi hagyomány is kötődik hozzá.
Mi is az a π?
Ez a rejtélyes szám már az ókor óta foglalkoztatja a legnagyobb elméket. Egyaránt használják a matematikában és a fizikában is, leggyakrabban a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként. A titokzatossága abban rejlik, hogy bár minden körben azonos, mégis végtelen nagyságú szám. 3,1415926535…-tel kezdődik, soha nem ér véget, és nem is ismétlődik. A világrekordot eddig a japán Haragucsi Akira tartja, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel röpke 16 óra alatt.
Larry Shaw és az ünneplőkHogyan ünneplik?
Világszerte sokféle módon megemlékeznek a matematika talán legérdekesebb számáról minden harmadik hó 14-én (ez is utalás a nevezetes első három számjegyre). Az esemény során konferenciákat, vetélkedőket szerveznek, könyveket jelentetnek meg a témában, sőt, a Massachusetts Institute of Technology egyetem erre a napra időzítve értesíti ki a leendő hallgatóit a felvételükről.
Az ünnepi πteAz évek során a π –nap elengedhetetlen része lett a külön erre a célra sütött gyümölcsös piték (vagy inkább πték) elfogyasztása.
De sok más érdekesség is fűződik ehhez a dátumhoz, például 1879-ben éppen ezen a napon született Albert Einstein.
A szám nemcsak a matematikusokat ihlette meg. Valódi költemények is születtek a pi nyomán, melyeknek szavai annyi betűt tartalmaznak, amennyi a π soron következő számjegye.
Bír-e, érez-e ember nyugalmat,
Ha lelkét nehéz bús emlék zaklatja.
Szüntelen felhőbe burkolózó idő az,
Ami változni ámha akarna se tudhat,
Mert azt nem írhatja már le halandó kívánsága.
(Hajós György prof.,1952)
How I need a drink, alcoholic of course, after the heavy
lectures involving quantum mechanics.
(ismeretlen szerző)
És végezetül itt egy dal, amely akár a rendezvény himnuszává is válhatna:
Szerző: Gerstenbrand Bence - Pozitív Nap
