A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületének ékköve volt egy évszázadon át, majd szégyenfoltja 30 évig. Születés, virágzás, hanyatlás, majd újjászületés: több mint 130 év viharos története következik képsorokban.
A kiemelt műemlék, ami egyébként a világörökség része is, Ybl Miklós tervei alapján kelt életre: 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen. Egy városi legenda szerint Podmaniczky Frigyes ötlete volt a Várkert Bazár. A királyi palotához kapcsolódó kertek lezárásaként és kapujaként felépült együttes neve nyüzsgő, árusokkal, bódékkal teli hely képét idézi elénk, de éppen bazár nem volt sosem.
1900 körül ilyen volt az Ybl Miklós által tervezett Várkert BazárPedig a név nem véletlen, éppen hogy boltokat akartak itt látni az ötletgazdák és az építész is, de nem vált be a számításuk. Helyettük a művészet emberei hódították meg az árkádsorokat.
A művészvilág fokozatosan felfedezte, majd ki is sajártította magának a Várbazárt. Például 1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során. Pezsgő kulturális élet jellemezte a helyet, mely Buda ékköve volt egészen a második világháborúig.
A második világháború alatt azonban súlyosan megrongálódott, amit valamennyire helyreállítottak a háború utáni években, hogy aztán kultikus ifjúsági hellyé válhasson: itt működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont.
A 60-as évek elején még csak tánczenét adtak itt és az egész területet a KISZ felügyelte
Azok a 60-as 70-es évek...Az épületegyüttes állapota a 80-as évektől azonban folyamatosan romlott, olyannyira, hogy 1984-ben egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott. A lepusztulás megállíthatatlan volt, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. Ezután 30 évnyi csendes pusztulás következett...
A hanyatlás évei alatt
Elszomorító állapotban várta a csodát a VárbazárA 2010-es években hozta az áttörést: A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült. A 2011. őszi, elfogadott tervek szerint a munkálatok 2012 őszén kezdődhettek el.
Az újjászületés tervei
És ami a mai napig megvalósult belőle! 2014: a harminc éves szégyenfolt eltüntetése
A Várkert Bazár rekonstrukciójának I. ütemét a mai napon, 2014. április 3-án ünnepélyes keretek között adták át.
Újra a főváros egyik büszkesége lesz a Várkert Bazár, amely végre méltó régi híréhez és fényéhez - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a megújult épületegyüttes átadásán. A kormányfő szavai szerint a Várkert Bazár felújításával egy harminc éve éktelenkedő szégyenfoltot sikerült eltüntetni a magyar műemlékvédelem történetéből. A mostani még csak az első üteme a felújításnak, a másodiknak augusztus 28-ra el kell készülnie.
A felújított Várkert Bazár a rekonstrukció I. ütemének ünnepélyes átadása előtt 2014. április 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A világörökség részét képező műemlék fejlesztésének első ütemében teljesen felújították a kétszáz éve született Ybl Miklós által tervezett részeket, kialakítottak egy összesen 2500 négyzetméteres kiállítóteret, valamint egy 900 négyzetméteres rendezvénytermet is. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Ünnepi műsor a Várkert Bazár megújult épületegyüttesének átadásán 2014. április 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
MTI Fotó: Beliczay László
MTI Fotó: Koszticsák SzilárdAhol valaha Budapest egyik ékköveként a Várkert bazár tündökölt, három évtizeden át csak romokat láthatott a közönség, mostantól tízezrek vehetik újra birtokba a megújult helyszínt.
Pozitív Nap
