Itthon kinevették, Franciaországban elismerték őket: Párizsban ünnepelték a borsodi falut

Európai Territoria Innovációs Díjat kapott Bécs és Hernádszentandrás, egy apró borsodi falu Párizsban. Miért? Az osztrák főváros még érthető, de az alig 500 fős magyar település, ami ráadásul az ország elmaradottabb felében található, már nehezebben kapcsolható össze a díjjal. Pedig a válasz egyszerű: önfenntartás és biogazdálkodás. A munka és a gyakorlat azért nem ilyen könnyű. Lássuk csak, mi fán terem egy biofalu hazánk földjén! 


A francia szenátusban: Hernádszentandrás és Bécs kapta az idén az Európai Territoria Innovációs Díját . Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere kezében a nemzetközi elismeréssel


Egy apró borsodi falut, Hernádszentandrást és polgármesterét, Üveges Gábort a napokban Párizsban ünnepelték, de pár éve itthon még kicikizték. Kevesen hittek a falufejlesztő-program sikerében, pedig az, egy évszázadok óta bevált receptre épült: az összefogásra és a munkára.


Hernádszentandráson három éve uniós és állami támogatással biogazdálkodást hoztak létre. Ma már nemcsak az önellátáshoz szükséges mennyiségű terméket állítja elő a falu, hanem piacra is jut a házilag készített finomságokból. Nem csoda, hogy BioSzentandrás programjával a falu felkeltette a francia nemzetközi innovációs megfigyelő intézet, az Observatoire Territoria figyelmét is, és a településnek ítélték  – a helyben élők életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket elismerő –  a rangos elismerést, ami 1986 óta létezik, és eddig hazánkban csak Hollókő részesült ebben a kitüntetésben (2010-ben).


A siker kulcsát kereste a Hír24 riportere is:



Nézzük meg közelebbről, hogyan kezdődött "Bioszentandrás" története


“Bio a kertem, derűs a lelkem!” – ez a szlogen virít a borsod megyei község, Hernádszentandrás Facebook-oldalán. A falut mostanság csak BioSzentandrásként emlegetik, mert a lakók biokertészkedéssel küzdenek a munkanélküliség ellen. három éve a közösség és polgármestere megelégelte, hogy a környéken nincs semmi két kisbolton és egy kocsmán kívül. Mára a 24 fős biocsapat 12 ezer négyzetméteren termel zöldséget és gyümölcsöt.


Úgy döntöttek ideje kiaknázni a jó minőségű földet, ezért az egész falu biogazdálkodásba kezdett. Azóta mindenkinek akad munka, a porták rendezettek, és a közösség is összetartóbb. A gazdaságot tréfásan BioSzentandrásra keresztelték, a település címerét pedig úgy alakították át, hogy a zöldségek is helyet kapjanak rajta.

Bio a kertem, derűs a lelkem! - Faluszlogen másképp.
BioSzentandrás egy olyan vívmány, ahol  valóban azon dolgoznak, hogy a termeléstől az értékesítésig kiépítsék azt az utat, mely korszerű és hosszútávon versenyképes lesz a piacon. 

Mocorgó Abaúj

A falu egyetlen esélye a mezőgazdaság – vallja államférfiakat megszégyenítő bölcsességgel az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településének polgármestere. A harminchárom éves, helyi politikus tapasztalata szerint van az a pont, ahonnan már nincs hová hátrálni, s kendőzetlenül hozzáteszi: - Mi elértük ezt a pontot.

Távol az országúttól

Hernádszentandrást mindig elkerülték az utak. A közel 500 fős álmos agrártelepülésnek csak a csend és a pacsirták éneke jutott, erre a grófok sem járatták hintóikat. Itt nincsenek hangos kézműves műhelyek, népszerű szolgáltató egységek, csupán két kisbolt van meg egy kocsma. Más üzlet nincs. 1994-ben a helyi iskolát is bezárták. A faluból, aki tehette elment, ki Budapestre, ki Kanadába. Egyedül a Hernád jött. Legutoljára ’89-ben, elpusztítva a fél falut, hajléktalanná téve tíz családot. 

Értékeken ülve

A falunak kiváló adottságai vannak – vallja mindezek ellenére a polgármester, rácáfolva a válságrégió kilátástalansága miatt a helyieken is megülő apátiára. A Hernád völgye talajtanilag az Alföld legészakibb nyúlványa. A völgy közepén található település körül olyan 20 aranykoronás földek vannak, amilyenekről Tokaj-Hegyalja szőlősgazdái is csak álmukban mernek gondolni. A középkötött réti öntéstalaj a Hernád hordalékával gazdagodott évszázadokon át. A régi falusiak szerint a folyó olyan volt, mint a Nílus; mindig megtermékenyítette a földeket. 

Szentandrást - az abaújiak így nevezik a települést - három folyó veszi körbe. A Hernád, a Kis-Hernád és a Bársonyos csatorna, amelyek vízhozamát egykor 14 vízimalom fogta munkára. Volt is mit őrölni, hisz a földek nagy része első osztályú gabonaföld, de a nyolcvanas években bolgárkertészettel is foglalkoztak, az egykori dohányszárító pajta azóta a falu közepén állva némán mesél a daliás időkről. Ugyanakkor a rendszerváltással itt is minden megváltozott. A téesz összeomlásával Szentandrás elveszítette az értelmes munka reményét, a faluszervező agrárvállalkozás szerepét húsz évig semmi nem pótolta. 

Az adottságok felismeréséhez új generációra volt szükség. Alig három évvel ezelőtt Szentandrás zöldségtermelő biokert létesítésére adott be pályázatot s el is nyerte az eredetileg kitűzött összeg felét, 28 millió forintot. – Két évig gondolkodtunk, mi lehetne a pályázati pénz elfogytával is önfenntartó és tudtuk, hogy csak a mezőgazdaság ilyen. A kezdet azonban nem volt könnyű. A programban ugyanis senki nem hitt igazán. 

Pont itt? Miért nálunk sikerülne? Ugyan ki fog itt dolgozni? záporoztak az ismert kérdések, a polgármester azonban leegyszerűsítette a vitát. Ez az utolsó esélye a falunak. Vagy ez van, vagy semmi. Végül talált 27 bizonytalan lelkesedőt, akik hajlandóak voltak kapát-kaszát ragadni a változásért.

"Biocsapat", a tagok 12 ezer négyzetméteren gazdálkodnak

A „Biocsapat”, ma már így hívják őket a faluban, hűen tükrözi a lakosság korösszetételét: Máté 17 évesen, Zoli bácsi 72 évesen lett biogazdálkodási tanuló. Férfiak és nők vegyesen, állással rendelkezők és munkanélküliek egyaránt. Ők vállalták a másfél éves képzést. A csapat mentorálását a gödöllői egyetemen oktató, 20 éve Magyarországon élő bioszakértő, Metthew Hayes látja el. Útmutatása alapján szerszámokat, vetőmagot, a kert elindításához szükséges eszközöket vásárolva belevágtak a programba. 

Amitől falu

A falu attól falu, hogy van saját termelése. – vallja a polgármester. A program sikeréhez ugyanakkor találni kellett a professzor mellé olyan agrárszakértőt is, aki beszél a falusiak nyelvén, és akit ők is elfogadnak szakmai irányítónak. A Szentandrás földjeihez 35 éve kötődő, pályafutását a szomszédos falu téeszében kezdő 57 éves Tamás Béla ideális jelölt volt a feladatra. Felesége ráadásul évtizedek óta a település óvónője és itt mindenki ismer mindenkit. 

- Harmincöt év a mezőgazdaságban megtanított az ilyen vegyes összetételű társulattal is dolgozni. Nem is velük volt itt gond, inkább a falu többi részével. Lenézték, cselédnek csúfolták azokat, akik dolgozni indultak. Aztán ahogy alakult a kert, ahogy a növények elkezdtek kikelni a földből, elnémultak ezek a hangok. Ma már jönnének ők is, de nem úgy van az. Itt az fog aratni, aki vetett és művelte a földet. – mondja a Hernád völgy talajtana mellett az emberi viszonyokkal is tisztában lévő agrárszakember.

A falu attól falu, hogy van saját termelése.


Ahol a közös munkában és az együttélésben hisznek

Üveges Gábor annak különösen örül, hogy a program nem csak gazdasági hozadékkal jár. – Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig látni. Az is zöldséggel foglalkozik, aki nem nevezett be a programba. A falu 40 százaléka roma. A Biocsapat munkájából ők is kiveszik a részüket, a 27 főből tízen. Amilyen szinten van a falu, itt már nincs értelme cigányról és nem cigányról beszélni. Egyformán szegények vagyunk és ebben nincs köztünk különbség. Nem hiszek a kizárólagos romaprogramokban. A közös munkában, az együttélésben hiszek. – ad országos érvényű hitvallást, a pártoktól amúgy ódzkodó első ember. 

A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a szentandrásiak összetartóak lettek. 

A termények mellett közösséget és hitet adott a megművelt föld. 

Tavalyelőtt a biokert teljes termését hazavitték a csapat tagjai. 2012-ben 30 százalékát kapták meg, 70 százalékát helyi piacokon tervezték értékesíteni. Ehhez non-profit kft-t alapítottak, logót terveztettek, márkát építenek és zajlik az értékesítési kapcsolatok felderítése.

Bioszentandrás előtt távlati célok állnak. Az első és második év bevételeit gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják, mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás szörpökről, lekvárokról álmodik. A céloknak egy része nyilvános, a másik része egyelőre hétpecsétes titok. 

A Hernád völgyi települések számára a minta adott, titkok nincsenek.


Zárszó

Mint a mesében, mondhatnánk. Bár a jelenhez vezető út rögös volt és fáradtságos, szívós munkával teli, mégis a hernádszentandrási kezdeményezés példaértékű. Nem szól másról, mint őszinte helyzetfelismerésről, jövőbe tekintésről, tevékeny együttélésről és 27 biokertész szorgalmáról.


Szerző: Pozitív Nap

Források: Bioszentandras.hu, Bioszentandrás Facebook oldala

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

NAPI BOLDOGSÁG