V. Harald norvég királytól veszi át Szemerédi Endre az Abel-díjat kedden Oslóban. A Széchenyi-díjas matematikusnak a matematika Nobel-díjaként is számon tartott kitüntetést kapta meg.

A hatmillió norvég koronával (235 millió forinttal) járó díj kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó elismerés.

A Norvég Tudományos Akadémia indoklása szerint Szemerédi Endre a diszkrét matematikához és az elméleti számítástudományhoz való meghatározó hozzájárulásért, valamint ezek additív számelméletre és ergodelelméletre gyakorolt "mély és tartós" befolyása elismeréseként részesítette az elismerésben.
   
V. Harald király kedden délben audiencián fogadja Szemerédi Endrét a palotában, kettőkor pedig az Oslói Egyetemen adja át az uralkodó a magyar matematikusnak az Abel-díjat. Este a norvég kormány ad díszvacsorát a kitüntetett tiszteletére, amelyen szintén jelen lesz a norvég uralkodó is.

Szemerédi Endre Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg szerdán az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart Lovász László  Wolf-díjas, Széchenyi-nagydíjas magyar matematikus. Az Abel-előadások célja, hogy bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a matematika tudományához.

Egy rendhagyó elme

Szemerédi Endre eredetileg orvosnak készült, majd Turán Pál számelméleti előadásainak hatására a matematikai kutatások felé fordult. A matematikustársadalom Szemerédi legnagyobb eredményének Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítását, valamint az ehhez kapcsolódó úgynevezett regularitási lemma megalkotását tartja. Elmélete a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén.

2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg An Irregular Mind (Egy rendhagyó elme) című könyv, amelyben az áll, hogy gondolkodásmódja "szabálytalan", az agya másként van bedrótozva, mint más matematikusoknak. "Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját, rendkívüli látásmódját".


Az akadémikus mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a legfontosabb eredményének. Szerinte az úgynevezett pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek azonban - egyelőre - még nincs akkora inspiráló hatása, mint az előbbinek.

A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre úgy fogalmazott: sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. Bár a determinisztikus, azaz az előre meghatározott és a véletlen egymással ellentétes fogalmak, létezhet a kettő keveréke is.