„Nem lehet elég korán kezdeni” - tartja a mondás. Hasonló gondolat járhatott azoknak a környezetvédő pedagógusoknak a fejében, akik elsőként kitalálták és szorgalmazták az óvodák átalakítását úgynevezett zöld óvodákká. Ennek eredményeképp ma már Magyarországon is rengeteg ilyen rendszerű intézménybe járhatnak a gyerekek. Miben másabb az ő ovis életük? Miben nyújt többet egy ilyen intézmény? Ezt a Zöld Óvodák Kritériumrendszere határozza meg.   

A zöld óvodákat, mint tevékenységközpontú, környezeti nevelést végző intézményeket 2006 óta ismeri el az állam a pályázat útján elnyerhető Zöld Óvoda címmel, melynek azóta több mint 300 birtokosa van. A címet pályázat útján három évre lehet elnyerni, egy igen szigorú 20 pontból álló kritériumrendszernek kell megfelelni. 2009 óta egyesületi formában is összefognak a zöldovik: 24 zöldóvoda alapította a Zöld Óvoda Hálózat Egyesületet (ZOHE). Az egyesület célja, hogy a már meglévő óvodákat összefogja, a pedagógusok munkáját állandó továbbképzésekkel, tanfolyamokkal segítse. Ahogy D. Meadows „ A növekedés határai” című művében megfogalmazta:

Ezek az óvodák a környezeti nevelés alapján működnek. Erre építkezik az összes pedagógiai teendő, amelyekben közreműködnek a regionális szervezetek, társóvodák, társiskolák, sőt, kiemelt szerepe van a szülői közösségnek is. Az említett közösségek a zöldóvoda támogatására, programjának színesítésére törekednek. Az óvoda feladata általános természet- és környezetvédelmi ismeretek, feladatok, kihívások megismertetése a gyerekekkel. A fák, növények védelme, azoknak ápolása, faültetés, állatvédelem, a hulladék helyes kezelése, egészséges táplálkozás, energiatakarékosság – mindezeknek a tudatosítása, majd saját lakóhelyükön való alkalmazása a cél.

A képességek fejlesztésére és az eszközök megtanulására kirándulásokat szerveznek az óvópedagógusok. Természetjárás közben lehetőség nyílik játszva felfedezni az adott életközösséget. Ezen túlmenően minden évben erdei óvodát szerveznek, ahol a városi közeg helyett egyből a fák között találják magukat. Az óvodák nevelési programját meghatározza az is, hogy mely településen található az intézmény. Így például a zöld-, illetve egészségügyi jeles napok kiválasztásánál nagy szerepe van a helyi természeti adottságoknak. Amíg a vízparti települések a víz világnapját, a hegyvidéki települések a madarak és fák napját ünneplik. 

A Budapest kertvárosi részében található Hétszínvirág Óvoda például – amely 24 zuglói óvoda közül két másik kerületi óvodával kapta meg a kitüntető Zöld Óvoda címet – a Rákos patak partján tart foglalkozásokat a víz világnapja alkalmából a gyermekek részére. Az óvoda egyéni arculatát a nevelőtestület egységes szemlélete, valamint az itt tevékenykedő emberek azonos szándéka adja. Nevelési program vezérfonala a környezeti kultúrára való nevelés, ami nem más, mint az élő és élettelen természeti és művi környezetünkkel való harmonikus együttélés. Elsősorban életmód, gondolkodás és viselkedésmód, szokás és értékrendszer. Legfontosabb az értékek formálása. Legelső feladatuk az érzelmi nyitás a környezet felé. Ennek megvalósulása sokoldalú tapasztalatszerzéssel párosul. 

„Az a dolgunk, hogy gyermekeink figyelmét minden nevelési területen a környezet felé irányítsuk. Növény- és állatfajok tisztelete, megbecsülése a szülőföld, a lakóhely az ehhez kapcsolódó személyek megismerése, szeretete vezet el a környezettel való pozitív viszony kialakításához” – emeli ki Kalmárné Rémay Piroska, óvó néni.

Az óvoda berendezése is környezetbarát. Egyszerű, takarékos, praktikus, a bútorok kizárólag természetes anyagokból készülnek. A gyerekek játékai s mindennapi eszközei is odafigyelést igényelnek, közülük egy sem káros a környezetre. A csoportszobák egyéni kialakításúak, rengeteg növénnyel, melyeket a gyerekek nagy szeretettel ápolgatnak. Nemcsak a növények részesülnek ilyen gondoskodásban, állatgondozási feladatokat is ellátnak a kicsik. Télen a kertben kihelyezett madáretetők kapnak kiemelt figyelmet. Bent pedig, mint például a Hétszínvirág ovi nyuszi csoportjában: botsáskákkal teli terrárium is helyet kapott, hogy egy szelet természetet csempésszenek be a közösségi élettérbe, ahol a gyerekek gondoskodhatnak az állatok rózsalevelekkel történő etetéséről. 

Az udvaron zöldséges- és gyümölcsöskert, gyógy- és fűszernövényes rész, sziklakert, sőt kerti tó állhat, melyek tovább fokozzák az intézmény természetes jellegét. A gyerekek a kerti munkában is részt vesznek, külön nekik készített kerti szerszámok segítségével. Az udvari játékok is kizárólag környezetbarát anyagokból készülnek, továbbá árnyékolók és ivókút áll a játszásban kifáradt gyerekek rendelkezésre.

Az elektronika, vízhasználat és fűtés terén takarékosság jellemzi a zöldóvodát. Energiatakarékos izzókat használnak, hideg-meleg kevert csapvízzel mosnak kezet, és a levegő illatosítására gyógynövényeket használnak, így a hajtógázos légfrissítőket el lehet felejteni. Az óvoda egész területén biztosított a hulladék szelektív gyűjtése, kivéve a veszélyes hulladékokat, azokat minél hamarabb elszállítják. A gyerekek különösen jól alkalmazzák a „hulladék nem szemét” elvet, hisz ajándékokat, játékokat készítenek az arra még alkalmas hulladékból. A használt papírokat külön tárolóba gyűjtik, ahonnan rajzolgatás, hajtogatás céljából újból felhasználhatják azokat.

Az óvodák remélhetőleg elérik céljukat, és a felcseperedő gyerekek követik mindazt, amit kisgyermekkorukban oly nagy érdeklődéssel sajátítottak el. Reményeink szerint az a generáció, amely ilyen zöld oviban teszi meg első lépéseit egy világbarátabb élet felé, jó úton fog járni ahhoz, hogy megteremthessenek egy, a környezettel összhangban lévő, és számukra is élhetőbb jövőt. 

Szerző: Szilvási-Zupkó Anett - Pozitív Nap