Amikor nincs helye hangos szavaknak

Most elcsendesül a világ, és benne Mi is. Magunkba nézünk, és mélyen, alaposan átvizsgáljuk a lelkünket. Emlékeket keresünk, jókat vagy rosszakat, érzéseket, amik régi pillanatokat idéznek fel bennünk. Megállunk, lelassítunk, mert ez a nap azokról szól, akik nem jöhetnek tovább velünk.

"Őszi fák megtépázott ágai szürke némasággal intenek, meghitt, boldog emlékek töltik ki borús lelkemet."

/Farkas Anna/


Néhány évvel ezelőtt, Halottak napján gyönyörű őszi idő volt, ahogyan ma is. Emlékszem, lágyan fújt a szél, susogott és sziszegett, miközben körbefutotta az erdőt. Késő délután baktattunk az úton, körülöttem a fáradt napsütésben sárga falevelek járták pergő táncukat. A lombok arany színben ragyogtak, az ágak között gyémántként csillant meg a napsugár. Bágyadtan piszkálgattam a fekete kabátom gombját, a kezemben egy virágcsokor bólogatott. A temetőbe mentünk. Gyerek voltam még, nem tudtam, mi történik. Csak a leveleket néztem.

Később aztán megtanultam, hogy november elseje az üdvözült lelkek emléknapja, vagyis Mindenszentek, amit a Halottak napja követ. Megtanultam, hogy ebben az időszakban felkeressük szeretteink sírjait, mécsest vagy gyertyát gyújtunk, és emlékezünk. Ezek az információk szép lassan érzésekké finomodtak bennem, és tudom, hogy most, felnőttként élem át igazán ennek a jelentőségét. Már nem csak a falevelekre figyelek.

Ma már látom az embereket is. Észreveszem az öreg nénit, ahogy fekete kendőben, hajlott háttal takarítja a sírt, és arra gondolok, lélekben milyen erős még mindig ez az idős test. Megpillantom a pici fiúcskát, aki éppen meggyújtja a gyertyát, és csodálom a szüleit, hogy megtanították erre. Azok a szerelmesek pedig, akik összekarolva állnak a mécsesektől fényes hant mellett, a figyelemről mesélnek nekem. Boldog vagyok, mert ezek a gesztusok és mozdulatok szeretetet, törődést és tiszteletet sugároznak. Olyan érzéseket, amelyekre ezen a napon különösen szükség van.  


Mert a Halottak napja nem pusztán a szomorúságé. A veszteség fájdalma mögött ott van egy szikrányi öröm és hála: lehetőségünk van adni azoknak, akik már nem kérhetnek tőlünk semmit. Jó érzés, mikor a virágok és gyertyák tengerében a családtagokkal együtt emlékezünk, és tudjuk, hogy ezt az alkonyi félhomályt a mi szerettünk teszi fényesebbé. Csendes állapot ez, békés, nyugodt, és ha valaki eléri, nem jelenti azt, hogy elfelejtett sírni, elfelejtett érezni. 
Az elfogadás és a beletörődés pozitív dolog: nem csak ideiglenesen tisztítja meg a lelket, mint a sírás, vagy a sors átkozása, hanem végleg. Talán bele is halunk egy kicsit, de egy idő után feladjuk a gyászt, és újjászületünk.

Ez pedig rendkívül fontos ahhoz, hogy teljes szívvel tudjuk kimondani: "Hiányzol, és nagyon rossz, hogy elmentél. Sokat botladoztam, estem-keltem, de újra megtanultam járni. Nem foglak elfelejteni soha".

Nagyon szép ünnepi gondolatokat kívánunk!


Szerző: Kiss Gréta - Pozitív Nap

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Az babák tízparancsolata, avagy nyílt levél a szülőknek egy újszülöttől

A skót NHS Ayrshire Maternity Unit Facebook-oldalán tűnt fel az a nyílt levél, amelytől az internet már megint egy kicsivel jobb hellyé vált. Azóta már az "újszülöttek tízparancsolataként" is emlegetik, annyira találó és szívhez szóló tanácsok vannak benne friss szülők számára.

Oldszkúl hárdkór házasság

A házasságról kérdezel? Figyelj, én nem szoktam erről beszélni. Igen, itt az ujjamon a gyűrű, de akkor is, ez magánügy. Hogy nem tudod, hogy mit csinálj? Hat éve együtt vagytok, most már lépni kéne, ő nagyon akarja, az látszik rajta, tett is már célzásokat, ezeket te persze elengedted a füled mellett, de mégis csak, dönteni kéne. Jól van, értem. Először is egy kérdés van:

Csókay doktor fia haláláról: "Hiszem, hogy egyszer újra megölelem Marcit"

Alig érkezett meg Nigériából, élete első missziójáról, Csókay András világhírű idegsebész, agykutató, máris a kórházba sietett ügyelni... Huszonnyolc éve gyógyít, nemzetközileg elismert idegsebész, mégis minden reggelét gyakorlással kezdi a boncteremben. Családapaként megtörtént vele az, ami minden szülő rémálma: a születésnapján egy tragikus baleset miatt elveszítette legkisebb gyermekét, az akkor 10 éves Marcit.

2017 legjobb magyar kisfilmje (szerintünk), aminek minden másodpercét átérzed

Ismét egy megható magyar rövidfilm, ami meghódíthatja a szíveket! Ráadásul Mucsi Zoltánnal, aki ezúttal nem káromkodik. A DeadLens Pictures előszeretettel feszeget társadalmi kérdéseket, a Hope című rövidfilmmel ismét ezt teszik. Szereplőnek az egyik legjobb magyar színészt, Mucsi Zoltánt, narrációnak pedig az egyik legjobb magyar költő, Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című versét választották.

40 inspiráló mondat, amit akár minden nap elmondhatsz a gyerekednek

Szülőként a mi felelősségünk megtanítani gyerekeinek, hogy szeressék és tiszteljék magukat, s bánjanak a testükkel úgy, mint a legbecsesebb kincsükkel, amelyben a lelkük lakik, és ami egy életen át szolgálja őket.


NAPI BOLDOGSÁG