Minden egy internetes naplóval kezdődött
Malala Yousafzai Pakisztán északnyugati részén, szerény körülmények között élt családjával a tálib uralom alatt álló Szvat-völgyben. 2009-ben a BBC felkérte a szintén aktivistaként működő édesapját, hogy keressen egy olyan lányt, aki dokumentálná, hogyan telnek a mindennapok az elnyomó hatalom irányítása alatt. A feladatot senki nem vállalta el, így Ziaudin Yousafzai saját lányához fordult. Malala 2009. január 3-án, álnéven kezdte el írni virtuális naplóját a BBC urdu nyelvű oldalán.
Bár a blog rengeteg szörnyűségről adott hírt, Malalát legjobban az bántotta, hogy a lányokat megfosztják a tanulás jogától. Az első blogbejegyzés után nem sokkal a tálibok bezárták, és fel is robbantották az iskolák többségét, megakadályozva a nők továbbtanulását. Az ekkor mindössze 12 éves lány szép lassan az oktatási jogok elszánt harcosa lett, és bár a völgyben kitört zavargások miatt néhány hónapra el kellett hagynia otthonát, bátorsága csak nőtt.
Malala Yousafzai
Malala YousafzaiA világhír kapujában
Malala 2009 márciusában abbahagyta az írást, ám ennek ellenére az internetes napló népszerűsége év végére az egekbe szökött. Adam B. Ellick, a The New York Times újságírója sikeres dokumentumfilmet forgatott a kislányról, így az egész világ megismerte az arcát. Noha 2010 végére újra megnyíltak az oktatási intézmények a lányok előtt, Malala az összes elképzelhető felületen kampányolt a tálib rémuralom ellen: beszédeket tartott, és több műsorban is megjelent. Az erő és a bátorság szimbóluma lett a világ elnyomott női számára.
„Kész vagyok szembenézni bármivel, úgyhogy ha megölnek – isten óvjon ettől –, előtte azt fogom nekik mondani, hogy amit tesznek, az helytelen” – nyilatkozta 2011-ben a pakisztáni
televízióban.
Malala a Newsweek címlapján
Malala a Newsweek címlapjánVeszélyes küldetés
Sokan óvták attól, hogy felvállalja az arcát a nyilvánosság előtt, de Malala nem törődött a veszéllyel. Fent említett szavai az ellene irányuló merényletről 2012. október 9-én úgy teljesedtek be, mint egy szörnyű jóslat. A kislány éppen hazafelé tartott az iskolabusszal, amikor felszállt egy fegyveres tálib, és őt kereste. Felszólította, hogy álljon fel, vagy mindenkit megöl. Malala eleget tett a kérésnek: az egyik lövés a fején, a másik a mellkasán találta el. Több műtéten is átesett, míg teljesen felépült.
Malalát hat nappal a merénylet után a birminghami Queen Elizabeth kórházba szállították.
Malalát hat nappal a merénylet után a birminghami Queen Elizabeth kórházba szállították.Példakép és hős
A sikertelen „akció” után Malalának eszébe sem jutott feladni az elveit, inkább tovább építette útját. 2013 júliusában az ENSZ-ben szólalt fel, és a Buckingham Palotában Erzsébet királynővel is találkozott. Szeptemberben a Harvard Egyetemen tartott nagy sikerű beszédet, októberben pedig Barack Obamát és családját látogatta meg a Fehér Házban. Tevékenységéért – számos más elismerés mellett – elnyerte a Szaharov-díjat, de jelölték a Nobel-békedíjra is.
Bátorságát és tiszta lelkét semmi sem jelzi jobban, mint az a néhány mondat, amit az amerikai John Stewart showműsorában mondott el. Stewart megkérdezte a lányt, hogyan reagált, amikor megtudta, hogy a tálibok a halálát kívánják. „Először az jutott eszembe, hogy nekem is erőszakhoz kellene folyamodnom velük szemben. De ma már tudom, a kegyetlenségre a legjobb békével reagálni. Elmondanám nekik, mennyire fontosnak tartom az oktatást, és azt, hogy az ő gyerekeik is megfelelő körülmények között tanulhassanak. Csak ez számít. Aztán tehetnének velem, amit akarnak.”
2013-tól Malala születésnapját, július 12-t Malala-napként tartják számon.
Szerző: Kiss Gréta - Pozitív Nap
2013-tól Malala születésnapját, július 12-t Malala-napként tartják számon.
Szerző: Kiss Gréta - Pozitív Nap
