1972 decemberében került először adásba a Frakk, a macskák réme című, azóta kultikussá érett rajzfilmsorozat. Az összes állatszereplőt valódi cicákról és kutyákról mintázták, a sorozat zenéjét pedig egyetlen hangszer szolgáltatta.
A gyermekkor meghatározó „meséje” volt a Frakk, Szabó Gyula jellegzetes ugatásával. A lusta, kétszínű és gonosz macskákat zabolázatlan indulattal megregulázó vizsla egy egész ország kedvence volt, nem csak a gyerekek, a felnőttek is szívesen nézték a kutya-macska háború éppen aktuális folytatását.
A rajzfilm sikere máig tart, hiszen a mai napig folyamatosan ismétli valamelyik közszolgálati adó. Pedig elég „fapados” körülmények között készült. A költségvetésben például nem különítettek el pénzt arra, hogy a zenéjét zenekar játssza fel. Ezért a zeneszerző, Pethő Zsolt egyetlen Hammond-orgonán készítette el mind a négy széria zenéjét.
A magyar vizsla kutyus és gazdija Károly bácsi. Sőt, szó szerint nem is rajzfilmről van szó, hiszen a Frakk papírkivágásos technikával készült. Ennek lényege, hogy egy adott figurának megvan a sajátos „készlete” (testrészek, fejek, lábak, karok), amelyek tetszés szerint változtathatók. Tehát ha egy szereplőnek például új arckifejezésre van szüksége, egyszerűen csak ki kell cserélni a fej darabkáját a megfelelő arckifejezést tartalmazó papírkivágásra.
Az animációs film sztoriját Bálint Ágnes írta, aki a Mi újság a Futrinka utcában? és a Kukori és Kotkoda forgatókönyvét is írta. A két macska figurája az írónő tulajdon macskái után született, amiket egyébként még a nevük is megegyezik a mesebeli macskák nevével.
Egy ország rajongott a kutya-macska háború soron következő fejezeteiért. Frakk figurája már összetettebb, két valódi magyar vizsla „ötvözeteként” jött létre. Bálint Ágnes édesanyja gyakorta mesélt szomszédjuk vizslájáról, akit Frakknak hívtak. A kutya időnként átszökött hozzájuk, és mindenféle galibát okozott. Innen származik a rajzfilmsorozat főszereplőjének neve.
A sorozat végül négy évadot ért meg, egyenként 13 résszel. A nyugdíjas házaspár két macskájának és egy vizslájának folytonos háborújának népszerűségéhez a szereplőknek hangjukat kölcsönző színészóriások is hozzájárultak.
Frakk és Károly bácsi útja a vadászati kiállításra.
Szerénke hangja Váradi Hédi, Lukréciáé, Schubert Éva, Irma nénié Pártos Erzsi, Károly bácsié először Rajz János, majd Suka Sándor volt. Szabó Gyula pedig nem csak Columbo, illetve a Magyar népmesék hangjaként, hanem Frakk megszólalójaként is maradandót alkotott.
