2006-ban egy New York-i középiskola diákjainak irodalomórán a meggyőzőképességüket kellett fejleszteniük. Azt a feladatot kapták, hogy írjanak kedvenc írójuknak, és hívják meg őt az osztályba. A tanulók közül öten a híres amerikai regényírónak és esszéistának, Kurt Vonnegutnak címezték levelüket.  

A fiatalok valószínűleg nem számítottak arra, hogy bárki is válaszolni fog nekik - Kurt Vonnegut azonban, bár akkor már visszavonult a nyilvánosságtól, megtette. Ő egyedül, senki más. 

A levél, amit a diákoknak küldött, ma sem vesztett érvényességéből. Egy olyan világban, ahol lassan elfelejtjük felismerni a szépet, ahol a könyvek helyét a technika legújabb vívmányai veszik át, és ahol választékosan beszélni egyre kevésbé "sikkes", Kurt Vonnegut szavai az alkotás csodájáról jólesően melengetik a lelkünket.

Kurt Vonnegut

Az író válaszát a wmn.hu internetes oldal fordításában olvashatjátok:

"Kedves Xavier Gimnázium, és Lockwood tanárnő, és Perin, McFeely, Batten, Maurer és Congiusta urak!

Köszönöm barátságos leveleiket. Milyen jól tudják, hogy lehet felvidítani egy vén csirkefogót (84) élete alkonyán! Sajnos nem vállalok már több nyilvános szereplést, mert manapság már leginkább egy sárkánygyíkra hasonlítok.

Ráadásul az, amit mondani tudnék önöknek, nem is lenne igazán hosszú vagy különösebben bölcs. Csupán ennyi: gyakorolják a művészeteket, bármilyen művészetet – zenéljenek, daloljanak, táncoljanak, színészkedjenek, rajzoljanak, fessenek, szobrászkodjanak, írjanak költeményeket, regényt, esszét, riportot, az sem számít, hogy jó vagy rossz, amit csinálnak! És ne azért tegyék, hogy meggazdagodjanak, vagy híresek legyenek, hanem azért, hogy megtapasztalják a fejlődést, hogy rájöjjenek, mi van önökben legbelül, hogy növekedjen a lelkük.

Komolyan! Úgy értem, most azonnal kezdjenek hozzá, alkossanak, és alkossanak életük végéig! Rajzoljanak egy vicces vagy szép képet Lockwood tanárnőről! Táncolják végig az utat hazafelé az iskolából, énekeljenek a zuhany alatt és így tovább. Rajzoljanak arcot a krumplipüréjükbe! Tegyenek úgy, mintha maguk lennének Drakula gróf!

Itt egy feladat ma estére – és remélem Lockwood tanárnő majd jól megbünteti magukat, ha nem csinálják meg: írjanak egy hatsoros verset bármiről, mindegy miről, csak rímeljen. Háló nélkül pedig nem igazi a tenisz, írjanak olyan jót, amilyet csak tudnak! De ne árulják el senkinek, hogy mit csinálnak. Ne mutassák meg vagy olvassák föl még a barátnőjüknek, a szüleiknek, vagy, mittudomén, még Lockwood tanárnőnek se! OK?

Ha elkészültek, tépjék össze a papírt ici-pici darabokra, és dobják el több különböző szemetesbe. Meglátják, mire ott tartanak, az írás öröme már bőségesen megjutalmazta önöket. Addigra tudni fogják, milyen az, alkotva fejlődni, megtanulni valami újat önmagukról. Az írástól növekszik a lelkük.

A Jóisten áldja meg mindannyiukat!

Kurt Vonnegut"

A levél eredetije
Forrás: Letters of Note

Egy író, aki rajzolt is

Kurt Vonnegut (1922-2007) a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja, kultikus figurája volt. Termékeny íróként maradt meg az emberek emlékezetében: tizennégy regény, háromkötetnyi elbeszélés, pár esszé- és visszaemlékezés-kötet fűződik nevéhez.

Humanista világnézet, bölcs társadalomkritika, kritikus, de ugyanakkor a kíméletlenségig őszinte egyéniség és szarkasztikus humor jellemezte, legismertebb és világszerte legtöbb kiadást megért regényei a Macskabölcső, Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije.

Több regényét saját maga illusztrálta hanyag vonalvezetésű, egyéni rajzaival.

Pozitív Nap

Forrás: wmn.hu