A magas láz görcsöt okoz, károsítja az agyat, megterheli a szívet, kicsapódnak a fehérjék és még halált is okozhat. Valójában semmilyen reális alapja sincs ezeknek a lázzal kapcsolatos népszerű tévhiteknek - állítja Novák Hunor gyermekekkel foglalkozó orvos. A szakember szerint a láz valójában jóindulatú folyamat, amely védi a gyermeket és segíti a gyógyulást, továbbá az immunrendszer hatékonyabb működését. A régi lázcsillapítási szokások nehezen változnak: a gyógyszerlobbinak is érdeke, hogy minél több lázcsillapító gyógyszert használjanak az emberek - teszi hozzá az orvos.

Aschenbrenner Zsuzsanna Fejér megyei gyerekorvos szerint valóban nagyon nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a láztól nem kell félni, mert az is ugyanolyan "ártalmatlan" tünet, mint az orrfolyás, a fejfájás vagy a köhögés. Egyszerűen egy jelzés arról, hogy a szervezet küzd a betegséggel. Éppen ezért különösebben csillapítani sem kell. Ám Magyarországon nagyon erősen él a "beavatkozás szemlélet" a betegségekkel kapcsolatban: a legtöbb esetben nem bízunk abban, hogy az immunrendszer, a szervezet van annyira erős, hogy gyógyszerek nélkül is képes magától legyűrni a banálisabb, lázzal járó és más betegséget.

"Megvannak ennek a maga lélektani okai is, mert sok szülő - joggal - fél attól, kirúgják, ha túl sokat van táppénzen, ha túl sokat hiányzik a munkából, ezért szeretné, ha gyermeke minél előbb meggyógyulna. Ezért a legtöbb esetben ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek kapjon gyógyszert. A szülők általában megdöbbennek, amikor nem írok fel semmilyen gyógyszert, csak annyit javasolok, hogy igyon sok folyadékot a gyerek, aludjon, pihenjen. Szülőként és orvosként is szeretek az azonnali gyógyszer felírás előtt várakozó álláspontra helyezkedni, és megvárni, hogy az immunrendszer dolgozhasson."

A fejlett országokban már máshogy állnak a láz témájához

Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már régóta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is leírja, hogy teljesen alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint a negyven fok feletti láz bármilyen kárt okozna. A Holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes irányelvében ez olvasható: "A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog." De hozzáteszik, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van a gyereknek, kaphat paracetamolt.

Azaz a gyermek közérzetét figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni - ezt mondja az angliai szakmai útmutató is. Mindezt érdemes annyival kiegészíteni Novák Hunor szerint, hogy a napjainkban népszerű homlok- vagy halántékhőmérő a vizsgálatok szerint teljesen megbízhatatlan, használatunk egyáltalán nem ajánlott, a fülben mért hőmérsékletből pedig a végbélben mérthez hasonlóan fél fokot le kell vonni.

2011-ben megváltozott a magyarországi irányelv is

"Nagyjából hat-nyolc évvel ezelőtt hallottam először egy orvosi konferencián az egyik Hollandiában élő magyar orvos kollégától, hogy a lázat 38 fok fölött sem muszáj kezelni. Akkor majdnem megkövezték, mert évtizedek óta annyira az volt a magyar orvosi köztudatban, hogy a lázat 38 foktól kell csillapítani" - árulta el Aschenbrenner Zsuzsanna. Azonban a modern tudományos kísérletekre és a hazánkba is begyűrűzött ajánlásokra támaszkodva ma már egyre több orvos vallja itthon is azt a szemléletet, hogy a lázat nem kell, hanem lehet csillapítani, ami óriási különbség.

A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a legújabb orvosi kutatásokra támaszkodva négy évvel ezelőtt adta ki új irányelvét, amely jelentős változást hozott magával. Ebben az szerepel, hogy harmincnyolc vagy harminckilenc fok felett sem kell lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. Sok gyermek még harminckilenc és fél fokos lázzal sincs különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek, az ő esetükben szakmailag indokolatlan a lázcsillapító adása. Ugyanakkor, azoknak a gyerekeknek, akik harmincnyolc foknál nagyon rosszul érzik magukat, nem akarnak inni vagy fájdalomra panaszkodnak, javasolt a lázcsillapító adása. Éppen ezért kell egyénre szabottan a lázcsillapító adasarol dönteni.

Ettől függetlenül hazánkban az esetek többségében feleslegesen adnak lázcsillapítót a szülők, hívja fel a figyelmet Novák Hunor, ami véleménye szerint nagy hiba, mert a szükségtelen lázcsillapító gyógyszer megterheli a szervezetet, károsíthatja a vesét és a májat, esetenként pedig még súlyosabb mellékhatása is lehet. A tét valóban nem kicsi, mert a gyermekkori májtranszplantációk nagyjából húsz százalékát a túl sok lázcsillapító használata okozza a felmérések szerint.

"A lázas gyermekre jól szellőző ruhát kell adni, bőven kell itatni és hagyni kell pihenni: gyakori hiba, hogy az alvó gyermeket felébresztik hőmérés vagy lázcsillapító adásának céljából. Ha nyugodtan alszik, nem rossz a közérzete, nem indokolt a gyógyszeradás - nem kell félni, a láz nem emelkedik a végtelenségig, és nem fog semmilyen kárt okozni neki, ahogy a köznyelvben fogalmaznak: csak kiizzadja magából a betegséget."

Lázcsillapítóval a lázgörcsöt nem lehet megelőzni

Novák Hunor azt is megemlíti, hogy a leggyakoribb tévhitek egyike, ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. "A lázgörcs elnevezés elég szerencsétlen, jobb volna fertőzéshez kapcsolódó görcsnek hívni, ugyanis ma már tudjuk, hogy nem maga a láz okozza a görcsöt, hanem a háttérben lévő bonyolult biokémiai folyamatok, amelyekre a lázcsillapító nincs hatással. A fertőzés kiváltotta lázgörcs nulla-hat éves kor között fordulhat elő, már harmincnyolc fok körül bekövetkezhet, és hiába ad valaki akár több órával a láz megjelenése előtt lázcsillapítót: azzal se megelőzni, se megszüntetni nem tudja a lázgörcsöt, ebben minden orvosi tankönyv egyetért.

Még nincs vége, a cikk itt folytatódik!

Szerző és forrás: Hercsel Adél / HVG