Egy veszélyes betolakodó: Google Chrome - Mit tehetsz ellene?

A keresőóriás fejlesztései gyorsak, jók, színvonalasak. Másfelől hozzá hasonlóan aggasztóan talán még semmi sem fenyegette a személyes webes anonimitást.


A Google-val kapcsolatos ambivalens érzetek tovább fokozhatóak egy egyszerű böngésző installálással.


"A szuperkróm"


Vegyünk egy átlagosan hétköznapi helyzetet. Mint a hazai felhasználók többségének, az Egyszeri Felhasználónak van az otthoni számítógépén egy Firefox – ez a leginkább elterjedt böngésző Magyarországon, valamint egy Internet Explorer – számos cég kizárólag erre az alkalmazásra fejleszti oldalait. (Nem minősítjük utóbb említett cégek döntését, ez egy állapot, amit tudomásul kell venni egyes oldalak használatához.) Igen ám, de a Chrome annyi jó tulajdonsággal rendelkezik… pillekönnyű, gyorsan betöltődnek rajta az oldalak; nem fog ki rajta munkahelyünk zárt rendszerének esetleges szigora, mert rendszergazdai jogok nélkül telepíthető, mint valami portable alkalmazás; keresője további, összetett leválogatásokat tesz lehetővé, integrált a gmail fiókunkkal, a Youtube-bal. Nem is kell tovább sorolni az előnyeit.



Észrevétlen szinkronba hoz a Google


Egyszeri Felhasználónk tehát telepíti a munkahelyi gépére a Chrome-ot. Néhány pillanat az egész, a Windows-os munkakörnyezetben megszokott kérdésekre „Tovább-Igen”, „Tovább-Igen”, „Tovább-Igen” válaszokat kattintgat. Köztük feltűnik egy, ami a régebbi Chrome telepítések alkalmával mintha nem lett volna: akarjuk-e importálni a Firefox könyvjelző kedvenceinket a Chrome-ba? Hát persze, hogy akarjuk, mondja a Felhasználó – s két kattintás között olyasmi suhan át az agyában, hogy a magam dolgai úgyis rejtve maradnak, hiszen a Firefox az otthoni gépemen van, az a gép meg kikapcsolva, így nem lehet szinkronizálni. Közben tömören fogalmazó figyelmeztető ablak tűnik föl, hogy csukjuk be a munkahelyi PC-n a Firefox-ot. És befejeződik a telepítés. És. És ott díszeleg a munkahelyi gépen az otthoni, kikapcsolt, soha, senkivel meg nem osztott, tűzfallal védett számítógép összes könyvjelzője.


Már csak egy kérdés maradt: honnan tudja ezeket a Google? S hogy jön hozzá, hogy tudja? Mikor (semmikor) adtunk engedélyt a személyes adatok – ráadásul másik szoftvercég által fejlesztett alkalmazásban tárolt személyes adatok – megszerzéséhez? Nyilván erre szintén ott a válasz egy Google szerveren. Ahogy minden más is.


Mit tehetünk?


Ha még nem töltötted le, akkor ne is nagyon erőltesd a dolgot. Pláne ne a munkahelyeden. Ha esetleg megtörtént, akkor távolítsd el: a Google Chrome ugyanúgy távolítható el, mint bármely más Windows-program...


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

10 rendhagyó javaslat egy önellátó, szabadabb élethez

Egy hiánypótló írás következik a Zöldszem - Láss egyszerűen oldalról...

Ezen a belga templomon ámul a világ! Ha megnézed közelebbről, érteni fogod miért

Első ránézésre csak egy vidéki templomnak tűnik a belga városkában, Borgloonban. Azonban közelebbről megvizsgálva derül csak ki: sokkal látványosabban hirdeti Isten igéjét, mint a többi egyházi épület!

Tanácsok egy szabad élethez, egy nőtől, aki felmondott a budapesti multinál, hogy bejárja Ázsiát

Harmincz Rita, A sárga ruhás lány blog szerzője 9 hónap alatt bejárt 10 országot, és a tapasztalatait, jó tanácsait, félelmeit egy internetes naplóban tárta a világ elé. Olyan információkat osztott meg mindenkivel, amilyeneket az útikönyvekben nem találsz meg. Egy rövid hazalátogatás után már újra Indonéziában van, és folytatja kalandozásait.

Minden elfoglalt embernek ismernie kell ezt a receptet!

Akár kisgyermekes anyuka, akár elfoglalt üzletasszony vagy (vagy mindkettő), ez a recept igazi jolly joker lesz a sűrű hétköznapokon!

Álmokból szőtt otthonok: ilyen lenyűgöző még ma is Gaudí "Kőbányája" (képriport)

Amikor a világ egyik legkülönösebb építésze úgy érezte, hogy álmai szertefoszlanak, művészetének összegzéséül egy olyan bérházat alkotott, aminek még ma sincs párja. Megmutatjuk több mint 100 év távlatából Barcelona egyik ékkövét: a Casa Milát, vagy ahogy a helyiek csak emlegetik a "Kőbányát".