"Jó, hogy látlak hóvirág,
megkérdezem tőled,
Mi hírt hoztál, mit üzensz,
erdőnek mezőnek?”

                         (Zelk Zoltán)

Zelk Zoltánt és másokat is megihlette már a hóvirág. Nem is csoda, hiszen a hosszú, hideg telek után ő az első aki dacolva faggyal, zimankóval átüti fejét a fagyos talajon, avaron, sőt akár a havon is. Élvezhetjük szépségét, az ilyenkor még csupasz, zord tájat élővé varázsolja.

Idegen nevei is sokat mondóak, s ez nem véletlen. Latinul galanthus nivalis, amiből a galanthus a görög galan (tej) és anthos (virág) szavak összevonásából lett. Angolul „snow drop” vagyis hócsepp a neve. A magyar néphagyomány pedig számos névvel illeti, mint árvavirág, gyócsé vagy a találó fehér tavaszika.

Gyógyító hatása sem elhanyagolható: alkaloidáját, a galantinint az Alzheimer kór és a gyermekbénulás kezeléséhez használják.


Hogy miért ilyen korán?

A hóvirág a geofiton fajok közé tartozik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy van egy föld alatti raktározó szerve, vagyis a hagymája, amiben áttelel. A legtöbb tavaszi virág korán virágzik, így használva ki, hogy a tél elköszönőben van, ám még nincsenek a fényt eltakaró lombkoronák. Ők az úgynevezett geofiton fajok. Mire kevesebb a fény ők már visszahúzódtak a hagymájukba, gumójukba, vagy éppen amijük van.

Közöttük is a hóvirág az első aki felbukkan és néha egészen meglepő helyeken. Ha nem is ültettünk, akkor is feltűnhet meglepetés szerűen, hiszen maggal is szaporodik. A magok olajos függelékét pedig szeretik a hangyák, így aztán be is gyűjtik és viszik messzire, így lepve meg bennünket egy-egy váratlan tavaszhírnökkel.


A remény szimbóluma

A legenda úgy tartja, hogy a paradicsomból kiűzetett emberpárnak szeretett volna vigaszt nyújtani szépségével. Így vált a remény szimbólumává.

A keresztény kultúrában máshol is előfordul, például gyakran ábrázolják Máriával, de találkozhatunk vele az ógörög kultúrában is, sőt, Magyar néphagyományaink között is megtalálható.

A hóvirág hagymáját szokás volt kiásni és a teheneknek adni, így előzve meg, hogy a boszorkányok elapasszák a tejüket.


Miért lett védett a hóvirág?

Pár éve még a nőnap jelképe is volt, sőt minden apropó nélkül is ajándékozták kis csokrocskákban, olykor ibolyával összefogva. Lépten-nyomon árusokba botlott az ember ilyen tájt. Ám 2005-ben védetté nyilvánították, köszönhetően a nagy keresletnek és a nagy kereslet miatti még sokkal nagyobb kínálatnak.

Nem mindenki volt olyan szerény, hogy kis csokrocskákat gyűjtsön a tavasz hírnökéből. Volt, hogy toló lapátos munkagépekkel gyűjtötték be a hóvirágokat és velük együtt nem mellesleg rengeteg egyéb virágot, gombát, baktériumot. Mindezt azért, hogy Hollandiába kiküldjék, majd becsomagolva eladják.

Az állomány egy idő után drasztikusan megcsappant. Ráadásul mivel mindenki a szép, életerős példányokat gyűjtötte be, az erdőben a csenevész, rosszabb génállományú virágok maradtak, s próbáltak szaporodni egy következő „aratásig”. Így mára védett növény, eszmei értéke tízezer forint és közösségi jelentőségű natura2000 faj.


Az alcsúti hóvirágmező

A hóvirág védelme a mi örömünket is szolgálja, hiszen így évről évre egyre több és több virágban gyönyörködhetünk tél végén. Érdemes ilyenkor felhúzni a kirándulócipőt és ellátogatni egy közeli erdőbe, hátha láthatunk igazi, vadonélő hóvirágot, saját élőhelyén. És aki felfedezett egyet a Vadonleső oldalán szólhat róla a többieknek.

Az Alcsúti Arborétum is remek helyszín a hóvirág csodálatához és remek példa arra, milyen hasznos a helyén hagyni hagymát is, virágot is.

Minden évben, március közepén egy két és fél hektáros területet borítanak el a különféle hóvirágok. Az első példányt az 1800-as években telepítették, és az óta mind többen és többen lettek. Mára szinte szőnyeget alkotva lepik el az ébredő erdőt Alcsúton.


Kívánjuk, hogy leljetek sok hóvirágra és általuk reményre, mosolyra a tél végi napokban. Hiszen a tavasz már közeleg!


Szerző: mitugrászLuca - Pozitív Nap

Felhasznált források: wikipedia, novenyhatarozo.info, vadonleso.hu