Azok az ínycsiklandozó ebédek, finom, gőzölgő húslevesek és ízletes rántott húsok, amelyek a gyönyörűen megterített vasárnapi asztalon vannak, bizony eredetileg általában egy boltból kerültek ki. Mielőtt pedig még néhányan elkezdenék húzni az orrukat és fintorogni elmondanánk, hogy ha a hipermarketekben szoktál venni karajt vagy tarját, szoktál készíteni fasírtot, rántott húst vagy csont alapú leveseket, akkor elméletben egy disznóvágás eredményét etted meg.

A régi falusi társadalmak meghatározó része volt az állattartás, amely tyúkokat, sertéseket, teheneket és bárányokat jelentenek. Ezeket az álltatokat nevelgették é etették mindaddig, amíg elég nagy lett ahhoz, hogy az ünnepek előtt levágják őket, hogy finom ételeket tehessenek az asztalra. Valahol az még most is így van, ám legfőképp vidéken. Manapság a városi fiatalok sokszor fizetnek azért, hogy egy program keretében megnézhessenek egy disznóölést, és részesei lehessenek annak, amit gyerekként, ám felnőttként sem tapasztalhattak már meg.

Mi az elmúlt hétvégén Erdélyben jártunk, Gyaluban, részt vettünk egy disznóvágáson és elkészítettük azokat az alapanyagokat, amelyekből a karácsonyi asztalra számtalan finomságot készítünk majd. Erre az eseményre invitálunk most Titeket!

Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) községközpont Romániában Kolozs megyében. Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik. Ebben a kellemes kis faluban, amelynek lakói magyarok és románok egyaránt, részesei lehettünk egy igazi hagyományos, tradicionális disznóvágáson. Reggel 8 kor megérkezett egy másik faluból a mészáros és kezdetét vette a disznóölés. Innentől kezdve, több órás munkamenet várható, még akkor is, ha legalább 8 ember dolgozik rajta, akárcsak a mi esetünkben. A hideg leküzdése és túlélése érdekében pedig a híres, erdélyi vendéglátást jelképező szilvapálinka és forralt bor volt segítségünkre.

Lacul Gilau

A további fecsegés csupán időpazarlás lehet, így lássuk, hogy is néz ki ez képekben! Figyelem, aki vega, az innentől ne pörgessen tovább:

Készül a tepertő...

..és a kolbász!

Akinek van vidéki rokona, netalán családtagja, annak mindenképpen ajánljuk, hogy segédkezzen egy ilyen alkalommal, hiszen a falusi, népi szokások, magyar hagyományaink alapjait képezik. Bár vidéken valószínűleg nincsenek olyan kifinomult technikai eszközök, mint a városban és valószínűleg a körülmények is sokkal szegényesebbek, minden bizonnyal tetszeni fog nektek is.

Nem kell félni az új dolgoktól. Nem kell félni a régi dolgoktól sem.

Szilágyi-S. Erika/ Pozitív Nap