Egy hihetetlen nászút története - bringával a világ körül

”Egy kalandos utazás, amit nem lehet megtervezni, de még kitalálni sem. Csak menni az árral, mert egyszer élünk.” Ilyen egy álom megvalósulása. Irigylésre méltó szabadság Zita és Árpi nyomvonalán. Exkluzív interjú következik Nepálból, a Himalája egy kis eldugott falvából!


Nemrég ismertük meg a fiatal pár nem mindennapi történetét. Már elsőre lebilincselt minket merész vállalkozásuk, őrült kalandjuk – amit most muszáj megosztanunk, hogy minél többen követhessétek izgalmakkal, tanulságokkal teli barangolásaikat.  

Egy évvel ezelőtt, tavaly nyáron kezdődött minden. A fiatalok – már akkor is a szokványostól eltérő módon – bringán mondták ki a boldogító igent. Nyomban belevágtak a mézes hetekbe, mégpedig pedált tekerve. Három évre és 40 ezer kilométert betervezve indultak világkörüli, rendhagyó nászútjukra, zászlórúdjukra tűzve a család, és a fenntarthatóság jelszavakat.

Biciklis nászmenettel a ligetben. 

Egy év elteltével közel 9 ezer megtett kilométer és tizenöt ország van a hátuk mögött. Élményeiket a 360fokbringa blogukon olvashatjuk. Élvezetes stílusú bejegyzések, életszagú tudósítások ezek, amikre gyorsan rákap a távoli világokba vágyó, itthon maradt olvasó.  

Fekvőbringával olykor veszélyes és ismeretlen utakon.
                   
            “Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.” (Lao-ce)
 

Ugye nem meglepő, hogy e mellett mi sem mentünk el szó nélkül? Most lássuk a részleteket maguktól az őrült kalandoroktól - exkluzív interjú Zárug Zitával és Harkányi Árpáddal Nepálból, 2710m méter magasból, a Himalája egyik eldugott kis falvából.

PN: Mi volt az a három legfontosabb dolog, amiért útra keltettek?

Á-Z: Kalandvágy, a felfedezés vágya, bele az ismeretlenbe! A világ: a kultúrák, a tájak, az emberek mélyebb megismerése. Megtapasztalni azt, amit már indulás előtt is sejtettünk, hogy a világ egy nagyszerű hely, és az emberek 99,999 %-a nagyszerű, segítőkész és kedves. Mozgatott minket a kihívás, hogy meg tudjuk-e csinálni?! Meg tudjuk-e szervezni, ki tudunk-e tartani, vagyunk-e elég erősek fizikailag, mentálisan?

PN: Inspiráló példaként kik álltak előttetek? Magyar elődök jártak már hasonló cipőben?

Á-Z: Külföldiek közül Alastair Humprey, PedalPowered Family, vagy Jamie és Henry említhető, de sok magyar utazó is motivált minket, ilyen például Bujna Zoltán, aki Teheránig kerékpározott, vagy az orosházi Lénárt (Léna) Ferenc, aki a pekingi olimpiára tekert ki. Velük beszélgettünk sokat indulás előtt, sok gyakorlati tanáccsal láttak el. Persze ők nem tekertek 40 ezer kilométert, de egyelőre mi is „csak” 8600km-nél tartunk. Meglátjuk, meddig jutunk, minden új napnak és új kilométernek örülünk. Ha a túrát 35 ezerrel fejezzük be, akkor is boldogok leszünk, a lényeg az út alatt szerzett élmények. 

A megtett ötezredik kilométer után Türkmenisztánban.

PN: Ezért a nagyfokú szabadságért milyen áldozatot kellett meghoznotok?

Á-Z: Árpi esetében például egy szépen ívelő IT mérnöki karriert. Sok mindenről lemondtunk, de mind a ketten úgy érezzük, ennél jobb dolgot jelenleg nem is kezdhetnénk az időnkkel. Szerencsések vagyunk, hogy mindezt megtehetjük, nincs hitelünk és még nincsenek gyermekeink. Mi az időnkről döntöttünk leginkább, annak pedig az értékes és hasznos eltöltésére tettük le a voksunkat. Az út persze sok lemondással jár, hiányoznak a barátaink és a családunk is, de mindez megéri, hihetetlen dolgokat tanulunk magunkról, az életről és a nagyvilágról. 

PN: Az utazás sport teljesítményéről, technikai oldaláról mesélnétek röviden?  

Á-Z: Közlekedési eszközünk a fekvőbringa (rekumbens, röviden reku) lényege, hogy egy kényelmes fotelban fekszel, így tekersz, és innen csodálod körülötted a tájat. A kényelem mellett a másik nagy előnye, hogy egy ilyen bringán kisebb a légellenállásod, ezért 25-30 km/h felett lényegesen könnyebb vele tekerni. Várost nézni pihenőnapon szoktunk, ilyenkor egy új barátnál, couchsurfingesnél (kanapészörfing) vagy vendégházban zárt helyiségbe lelakatoljuk a kerékpárokat, így nyugodt lélekkel nézelődhetünk.


Grúzia és Örményország zenés képsorozattal

PN: Hogy pakoltatok három évre a két kerékre?

Á-Z: Majdnem az összes cuccunk elfér a 4-4 táskába, amelyek a bringák oldalára vannak felpattintva. Ezek 20-20 literes vízálló zsákok, ezekben van a sátor, a matracok, a hálózsákok, a tábori konyha, egy kis fürdőszoba (kihajtható lavór, 10l-es zuhanyzsák) iroda (fényképező, netbook, elemek, töltők, telefonok, GPS), meleg és könnyű ruházat, szerszámok, pótalkatrészek. Egy kisebb patikányi gyógyszer, pipere és higiéniai dolgok. 

PN: Már említettétek, hogy a média hamis tükrével ellentétben tapasztalataitok szerint az emberek 99,9%-a pozitív, áll ez a megállapítás India után is?

Á-Z: India azért volt nekünk nehéz terep, mert hatalmas volt a kulturális szakadék, az emberek, nagyon mások, mint mi. De nagyon van mit tanulnunk az ázsiai emberektől: jártunk Delhiben egy nyomornegyedben, ahol mosolygó emberekkel találkoztunk. Ez nagyon meghatározó élmény volt számunkra.   


Őket látva megtanultuk, hogy a boldogság nem csak a körülményeken múlik, hanem a felfogáson, a gondolkodásmódon is. Egyébként szinte minden országban rettentő kedvesek, segítőkészek és befogadóak az emberek, és ez akarva, akaratlanul is átragad ránk. 

Turbános Árpi sikh emberek között Indiában, Punjabban.

PN: Vannak legpozitívabb pillanatok, emberek, helyzetek, amit kiemelnétek? És  legnehezebb, legkiszolgáltatottabb, ha voltak ilyenek?

Legmagasabb pont, ahol eddig életünkben jártunk, az Tádzsikisztánban volt, a Pamírban, a 4655m magas Akbajtál-hágó. Az ottani emberek egyszerű élete, és az egész Pamír-fennsík egy nagyon meghatározó, és nagyon nagy élmény volt. Egyben talán ez volt a legnehezebb és a legkiszolgáltatottabb helyzet is.

A vendéglátó kirgiz családnál Pamírban nem volt áram és víz sem, ellenben kedvesség és meleg vendégszeretet annál több. 

PN: Ezek után az évekig tartó kalandozások után nem féltek, hogy a hazai hagyományos keretek szűkek lesznek, ha visszatértek? Hogy látjátok az 5-10 évvel későbbi életeteket?   

Á-Z: Hát az biztos, hogy már semmi sem lesz ugyanolyan mint előtte, ha egyszer hazaértünk. Azt már most, közel egy évvel azután, hogy elindultunk, érezzük: ez az utazás sok mindenben megváltoztatott minket. Megtanultunk örülni az apró, és egyszerű dolgoknak, és elengedni azt, ami nem lehetséges. 

Két kerék, két pedál, két gyerek, két szülõ, egy család. A mai nap hősei Nepálból. 

Rengeteg emberrel találkoztunk, és mindenkit, aki közel került hozzánk, meghívtunk magunkhoz Magyarországra. Az egyetlen, amit kértünk tőlük, az csak pár év türelem volt, hogy hazaérjünk, mielőtt jönnek. És természetesen couchsurfing-es vendégeket is fogadni fogunk, így a világ nem fog bezárulni előttünk, ha hazaérünk, és ha valóban eljönnek majd azok a barátaink, akikkel ezen az úton találkoztunk, akkor általuk ez az út is tovább fog élni azután is, hogy hazaérkeztünk.

Nincs ki a négy kerekük? 

Utóirat: Az interjú készítést követően már a Facebook oldalukról értesültünk az Annapurnai 5416 méter magas Thorung La hegyi csúcstámadásukról, ahonnan elégedetten és boldogan tértek vissza Mukthinat-ba, a civilizációba. 

Himalája meghódítva.

Friss házasoknak, ambiciózus fiataloknak legszívesebben receptre íratnánk fel ezt az életformát. Amíg gyűjtöd a bátorságot addig is kövesd a blogot, hisz a nászútból még mindig van két év, két kontinens és megannyi izgalmas élmény hátra! 


Az interjú folytatása, második része itt olvasható.


Szerző: Zupkó Anett - Pozitív Nap

Képek forrása: 360fokbringa.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Tüneményes képekkel ünnepeljük, hogy a hópárduc nem veszélyeztetett faj többé

A gyönyörű és egzotikus hópárducot 1972 óra veszélyeztetett fajként tartották számon, de a múlt héten jó hír érkezett a macskák felől. Az elmúlt három év adatait elemezve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a sebezhető kategóriába sorolta vissza őket.

Valószínűleg ez lesz a legmegdöbbentőbb 6 perc életedből, amit filmnézés közben töltesz el!

Szavakkal bemutatható vajon ez a videó? 6 perc, ami nem lesz kellemes. A valóság lesz. Hogy mit szűrtök le belőle, azt rátok bízzuk. Itt valóban feleslegesek a szavak...

Ez biztosan le fog nyűgözni: holnap kerül a mozikba az eddigi legszebb film Gemencről

Nem szabad kihagyni, kicsiket és nagyokat egyaránt le fog nyűgözni! :)

Így próbál aludni anyja hasán az egynapos tengeri vidra + bűbájos videó

Több mint cuki: anyukája hasán pihen az újszülött tengeri vidra. Az egynapos vidra bébi nem is találhatott volna kényelmesebb matracot, mint anyukája pocakját...

12 dolog, amikre megtanít az utazás! (Tanácsok egy szabad élethez, egy nőtől, aki felmondott a budapesti multinál, hogy bejárja a Földet)

"Rita vagyok, és életvitelszerűen utazom" - vallja magáról Harmincz Rita, A sárga ruhás lány blog szerzője. Indításként 9 hónap alatt bejárt 10 országot, és tapasztalatait, jó tanácsait, félelmeit egy internetes naplóban tárta a világ elé, ami mára könyvvé formálódott. Most éppen Spanyolországban tartózkodik, és 824 napja van úton...


NAPI BOLDOGSÁG