A téma alapját és aktualitását a TLC csatornán futó „Toddlers and tiaras” (totyogók és tiarák) című, gyermekszépségversenyekre specializálódott műsor adta. Kislányok vonulnak végig a színpadon, több ezer dolláros ruhákban, ám a legnagyobb probléma nem itt kezdődik. A nagy hiba, ebben a kifacsart gépezetben az, hogy a természetességet még hírből sem ismerik ezek az emberek (vagyis a gyermekükből plasztikot faragó szülők). De nem is ez a cél.

Három éves gyermekek vonulnak kihívó ruhákban és versenyeznek azért, hogy elsők lehessenek. A dobogó tetejére pedig csak az állhat fel, akinek tökéletesen áll a póthaj, kihívó sminkje és ehhez dukáló pót-szempillája van.

Most komolyan! Hogy van ez? Ez kell a világnak? A gyermekek sokkal szebbek és aranyosabbak a sok kütyü és kellék nélkül. Ez egyértelmű. Sőt evidens. Ebben az esetben azonban nem is ők a hibásak. Az alapvető, természetes beállítódás valahol a szülőkben hibásodott meg, akik ilyennek teszik ki gyermeküket, nem gondolva arra, hogy hogyan hat ez majd rájuk a későbbiekben. Számos ponton torzíthatja a személyiségüket, az önképükről nem is beszélve...

Rút tud lenni a szépségverseny, ha gyermekek között zajlik

2011-ben például hatalmas botrány alakult ki, amikor is a négyéves Maddyt anyja műmellekkel és műfenékkel küldte a színpadra. Ez akkora felháborodást keltett az emberekben, hogy bizony nyilvánosságra került az ügy. Ám még el sem múlt jóformán ez a vihar, amikor egy három éves kislányt prostituáltnak öltöztetett az édesanyja. A kislányra topot és miniszoknyát és combközépig érő csizmát adtak, amilyet Julia Roberts viselt a Micsoda nő!-ben (miben is prostituáltat játszott).

A gyermekszépségversenyek világa önálló univerzum, ami átalakítja a benne létezőket (gyereket és szülőt egyaránt). A legszomorúbbak éppen ezért azok a pillanatok, ahol a gyerekek arcvonásait, gesztusait már láthatóan ennek a mesterséges világnak a törvényszerűségei gyalulják egyformára: üres vagy egymást kritikusan méregető tekintetek, lebiggyedő ajkak és persze könnyek. Ne legyen illúziónk, már itthon is számos hasonló rendezvényen méretik meg gyermekeiket a szülők!

Annyi szörnyűség történik körülöttünk és annyi mindennek vannak kitéve a gyermekek egyébként is, ilyen dolgok nélkül is, hogy legalább addig maradjanak meg ártatlan kicsiknek, amíg az élet nem kényszeríti őket arra, hogy felnőjenek. Nekünk pedig szülőként, testvérként, barátként és rokonként az a feladatunk, hogy felelősséget vállalva, a jó útra vezessük és tanítsuk gyermekeinket. Az értékek, az erkölcs, a természetesség, az őszinteség és a szeretet mentén…

Szilágyi-S. Erika/Pozitív Nap