A történelemórákon mindannyian megtanultuk, milyen sokat köszönhetünk az ókori görögöknek, akik fontos tudományok és művészeti ágak alapjait rakták le az utókor számára. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy az antikvitás emberét az érzelmek szakértőjeként tartották számon – pedig így van. A görögök évezredekkel ezelőtt rájöttek, hogy a szeretetnek több, szám szerint hat fajtája van: kategóriáikból és jellemzéseikből még ma is sokat tanulhatunk.

1. Erósz – a szexuális szenvedély

A szerelem első típusát Erószról, a szerelem és a szexuális vágy istenéről nevezték el. Bár Erósz alakja nem feltétlenül negatív figura, maga a fogalom nem jelentett jót a görögök számára: szerintük az erósz egy veszélyes, kiszámíthatatlan formája a szeretetnek, ahol a szerencsétlen „áldozatot” birtokolják, lekötik és nem engedik kibontakozni.

Mivel a görögök jól látták ennek a szerelemnek az árnyoldalait, féltek tőle, és igyekeztek elkerülni. Olyan racionálisan gondolkodtak, hogy sokan megirigyelhetnék őket – manapság hányan mennek bele meggondolatlanul egy őrülten lángoló, ugyanakkor kiszámíthatatlan szerelmi kapcsolatba?

2. Philia – a mély barátság

A szerelem második típusa a philia, vagyis a szoros barátság, amit a görögök sokkal többre becsültek, mint a fent már említett szenvedélyt. A philia olyan erős érzésekre utal, mint a lojalitás, az önfeláldozás és a nyíltság – ezek azok, amelyekkel csak a legigazabb barátainkat jutalmazzuk.

Mindannyian feltehetjük magunknak a kérdést: milyen mértékben szerepel a philia az éltünkben?  Úgy hisszük, abban a korban, ahol a Facebookon és a Twitteren kötünk „barátságokat”, érdemes elgondolkodni a válaszon.

3. Ludus – a játékos szerelem

A gyerekek és a fiatal szerelmesek között von párhuzamot a szerelem harmadik típusa, a ludus. Méghozzá nagyon okosan, hiszen a kamaszkori afférok ugyanolyan pajkosak, féktelenek és izgalmasak, mint a legapróbb lurkók kalandjai. Persze felnőttként sem kell lemondanunk a ludusról: menjünk el szórakozni, cicázzunk, barátkozzunk, táncoljunk, és legyünk újra gyerekek!

4. Agapé – önzetlen szeretet

Az agapé olyan szeretet, amely bárkit elérhet – idegeneket ugyanúgy, ahogy a családtagjainkat, barátainkat, szerelmesünket. Az agapé szó később a latinban „caritas”-ként jelent meg, amiből az angol charity, azaz jótett szó származik.

Talán az önzetlen szeretet a legcsodálatosabb a felsorolt típusok közül, hiszen érdek nélküli, kitartó és őszinte. Arra azonban vigyáznunk kell, hogy a feltétel nélküli érzelmekre való képességünket ne veszítsük el: igyekezzünk minél több ember felé kimutatni érzéseinket, és egy-egy jócselekedetet mindig iktassunk be a napirendünkbe.

Audrey Hepburn jótékonykodik

5. Pragma – a kitartó szerelem

Pragmának hívták a görögök azt a mély egyetértést és összetartozást, amely a régi házasok között áll fenn. Azt jelenti, napról-napra teszünk valamit azért, hogy működjön a kapcsolat, és kompromisszumokra is képesek vagyunk. Tolerancia, empátia és megértés – ezek a pragma kulcsszavai.

Egy pszichológus, Erich Fromm szerint sokkal több energiát fordítunk arra, hogy megszerezzünk valakit, mint arra, hogy megtartsuk. A pragma pontosan a tündérmese happy endje utáni kemény harcot képviseli, amely, ha képesek vagyunk újra és újra megvívni, örök támasszal jutalmaz minket.

Nézd meg korábbi képriportunkat: Több mint ötven éve házasok,és még mindig vannak megható pillanataik!

6. Philautia – az önimádat

Az antik görögök felismerték, hogy önmagunk szeretetének két fajtája van. Az egyik a nárcizmus, amely a beképzelt, hiú, önhitt emberek jellemzője, a másik pedig az önimádat egészségesebb verziója. Utóbbi szerencsés esetben ugyanis arra sarkall, hogy az önmagunkkal való elégedettségből előnyt kovácsoljunk: magabiztosabbak legyünk, és merjünk szeretni, merjünk nyitni mások felé. 

Az antik görögök egyszerű, ám annál tanulságosabb üzenettel szolgálnak nekünk, amit illik megfogadnunk: felhívják a figyelmünket arra, hogy az összes fent említett szeretet-fajtát táplálnunk kell. Nem szabad csak a szenvedély keresésére koncentrálni, de az sem jó, ha „eltelünk” a barátainkkal, családtagjainkkal. Ne vágyjunk a tökéletességre, inkább fogadjuk el, hogy egy kapcsolat az erósszal vagy a ludusszal kezdődik, de az agapéval és a pragmával folytatódik.

Ha képes vagy meglátni, hogy melyik szeretet-típusnak hol a helye az életedben, akkor rájössz, hogy sokkal több érzelem van benned, mint hinnéd.



Szerző: Kiss Gréta – Pozitív Nap

Forrás: yesmagazine.org