Most induló cikksorozatunkban a tőzsdézés izgalmas világába fogunk ellátogatni. Az alapoktól a mesterfogásokig mindenről szó lesz. Az idő pénz, tehát vágjunk is bele!
A kezdetek...
Tőzsde szavunk későn, 1843-ban keletkezett és a nyelvújítók tudatos szóalkotásának eredménye. A marhakereskedő jelentésű tőzsér szó tövéből ered, ehhez toldották még hozzá a „de”, valamilyen helyiségre utaló képzőt.
Ezzel szemben a világ első értéktőzsdéje a XV. században, Amszterdamban nyílt meg, és kezdetben egy tengerparti fűzfa körül gyűltek össze a kereskedők, hogy vert pénzekkel, váltókkal, jelzáloglevelekkel és különféle helyeken elraktározott árukra szóló utalványokkal kereskedjenek. Ilyen, mondhatni szerény körülmények között született meg a tőzsdézés.
1602-ben a Holland Kelet-indiai Társaság kibocsátotta az első részvényeit. Az írásos emlékek szerint ekkora a kereskedőket már nem egy fűzfa árnyéka védte a napszúrástól, mert adásvételeiket egy csarnokban bonyolították le. Kezdetben a londoniak is ott kereskedtek, ahol tudtak, akár magánházakban is, míg végül egy kávékereskedő ház, 1776-ban átalakult tőzsdévé.
Az MTV volt székháza (1955-2009), valójában tőzsdepalotának épült (1905-1948) Alpár Ignác tervei alapján.Magyarországon 1864-ben hozták létre a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét. Viszont a Hild József tervezte Lloyd palota (1828-1948), a régi Pest egyik legszebb klasszicista épülete azonnal méltó környezetet teremtett a gazdaság motorjának. (No meg kielégítette a pesti emberek igényét, hogy valami megint impozánsabb, mint Bécsben.)
Ez a technika és ez a forgalom már nem az elmúlt évszázadokat idézi.És ma...
Manapság a tőzsde technikája és forgalma már más dimenziókban jár. Van azonban, ami nem változott, és ez a kereskedők pszichés hozzáállása. Továbbra is félelem és nyereségvágy uralja a trédereket, miközben a tőzsde hatása a gazdaság egészére kihat, és a föld minden egyes lakójának sorsát befolyásolja.
Sajnos, ezek a vélemények nem feltétlenül pozitívak. Egyesek szemében pusztán a bennfentesek verik át a „jónépet”, azaz a tőzsdepaloták nagystílű, fehérgalléros bűnözők „munkahelyei”, tehát tisztes távolból érdemes nézni őket. Mások közelebb merészkednek, és úri szerencsejáték gyanánt maguk is űzik a papírok adás-vételét. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy a szerencsejátékos kereskedők népes táborából a kisszámú, de annál jelentősebb tudású profik szépen gyarapodnak.)
Megint mások tisztelettel beszélnek a tőzsdéről. Tudják, hogy a Budapesti Értéktőzsdén milyen elképesztő mennyiségű pénz cserél gazdát naponta, holott Budapestet jóformán nem is jegyzik a tőzsde világában. (Csak a BÉT részvény szekcióban idén átlagosan napi 9 milliárd 727 millió forint volt a forgalom.)
Végül, de nem utolsósorban: jaj, a tőzsdének a szóbeszédben, ha világválság söpri tisztára a gazdaságot, hiszen az összeomlást mindig az elszabaduló árfolyamoknak tulajdonítják, és a következmények szörnyűek. Olvassuk a hírekben, rossz esetben a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a vissza-visszatérő válságoktól munkahelyek szűnnek meg, világszerte emberek tízmillióit téve földönfutóvá. Nem értjük, miért olyan gyors az összeomlás, és a bajból miért annyira keservesen lassú a talpra állás. A pusztítást pedig, amit egy komoly válság maga mögött hagy, az érintettek sosem feledik…
A Wall Street 1929. október 29-én. Minden élő ember sorsára kihatott.Ám, ha tényleg így van, ha a tőzsde olykor fékevesztett gyorsvonatként gázolja el, ami az útjába kerül, szükség van rá egyáltalán?
Cikksorozatunk következő, második része megkísérli felfedni, mire jó a tőzsde. De a továbbiakban még sok másról is szó lesz, például, hogy csakugyan a tőzsde okolható-e minden gazdasági bajért. Tartsatok velünk akkor is!
Szerző: HSZ - Pozitív Nap
