Hulladéklerakók rekultivációja kezdődik a Dél-Dunántúlon

Hulladéklerakókat rekultiválnak a Dél-Dunántúlon szeptembertől, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében zajló és 89 települést érintő munkálatokra 6,9 milliárd forintot költenek.

Az elavult, erősen szennyező lerakók rekultivációjára, köztük 25 teljes felszámolására a környezet védelme okán van szükség - tájékoztatott a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás. A munkálatok nem csupán a lerakott hulladék lefedését és növények ültetését foglalja magában, hanem figyelőkutak kialakítását is, amelyek segítségével folyamatosan ellenőrizhető a környék ivóvízének minősége. "Három település kivételével már mindenhol átadták a munkaterületeket. Az építkezés a tervek jóváhagyása miatt még várat magára, de várhatóan szeptemberre zöld utat kap" - írták a közleményben.
A társulás utalt rá: az érintett települések lakosai pozitívan fogadják a projektet. Egy közelmúltban végzett felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek közel 80 százaléka rendezetlennek, zavarónak, vagy bűzösnek tartja a lerakókat. "Az eredmények ismeretében kijelenthetjük, hogy a térség több lerakójának bezárása, rekultivációja valós lakossági igény. Az emberek 98 százaléka szerint szükség van a projektre, és úgy vélik, hogy annak hatására tisztább, egészségesebb lesz a környezet, valamint nőhet a környék turisztikai presztízse" - közölték.

A felmérésben a válaszadók közel 80 százaléka ítélte rossznak Magyarország környezeti állapotát, és aggodalmát fejezte ki a környezetében felmerülő egészségkárosító lég-, víz-, és talajszennyezés miatt. Papp Gábor, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás intézményvezetője korábban elmondta: a Mecsek-Dráva program összesen mintegy 25 milliárd forintba kerül, és az erősen szennyező lerakók rekultivációja mellett a szelektív gyűjtést és a környezetbarát ártalmatlanítást is magába foglaló komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását célozza. A jövő őszre befejeződő rekultiváció 100 százalékos, a hulladékgazdálkodási rendszer két évig tartó munkálatai 70 százalékos európai uniós támogatást élveznek. A program Baranya, Somogy és Tolna megyében 313 település 426 ezer lakosa számára teremt egészségesebb környezetet azzal, hogy a térségben évente keletkező mintegy 200 ezer tonna hulladék 70 százalékát újrahasznosítják, a fennmaradó részt pedig a szigorú európai uniós szabályoknak megfelelően helyezik el, s meggátolják, hogy a meglévő lerakók szennyezzék a talajt és az ivóvizet.

A tervek szerint a szerves hulladék feldolgozását két mechanikai-biológiai kezelőben és egy komposztálóban végeznék, a lerakással történő ártalmatlanítást egy új hulladéklerakó és 4 átrakó állomás szolgálja majd. A szelektív gyűjtéshez két hulladék-válogatóművet építenek és 22 hulladékudvart alakítanak ki, 820 gyűjtőszigetet telepítenek, a nagyobb városokban és a szomszédos településeken bevezetik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Négyszázezer hektár esőerdőtvett egy svéd milliomos, csak azért, hogy ne vágják ki

Johan Eliasch cirka tizennégy millió dollárt fizetett az amazonasi esőerdő egy részéért a helyi fafeldolgozó cégnek. Egyetlen egy szándék vezérelte: hogy ne vágják ki a fákat.

Egy nagyszerű életcél: megörökíti a veszélyeztetett állatokat, mielőtt örökre eltűnnének (+videók)

Joel Sartore fotós életcélja, hogy portréfotót készítsen a Földön élő ritka, kihalásra ítélt állatokról.

Skandináv házak, melyek mintha most léptekvolna le egy mesekönyv lapjairól

A zöld tetők visszaadnak egy darabot a természetnek, amit az építkezéssel elvettünk tőle.

A környezetvédelmi "Nobel-díjat" idén egy indián családanya kapta

Összesen hat környezetvédő aktivista kapta meg az elismerést. Az aktivisták némelyike az életét kockáztatja, amikor kiáll egy ügy mellett...

Nincs több szmog - Minden hónapban autómentes nap lesz Párizs sugárútján!

Nem is csoda, hiszen évente több tízezren halnak meg a szmog miatt Franciaországban.


NAPI BOLDOGSÁG