Megjelent az a szeptember elsejétől hatályos rendelet, amely részletesen szabályozza az iskolai menzák, kórházak ételeinek elkészítését és tápanyagtartalmát.


Tilos lesz többek között a szénsavas, vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, de rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. A jogszabály arra is kitér, tíz nap alatt hányszor fordulhat elő egy ételsor a menüben, valamint arra, hogy minden főétkezésnek, illetve kisétkezésnek (bölcsődék, óvodák esetében) tartalmaznia kell állati fehérjeforrást.  

Napi energiaszükséglet: tej, gyümölcs, zöldség, gabona

A jogszabály rögzíti, hogy a közétkeztető köteles mindenkinek biztosítani az előírt napi energiaszükségletet: egész napos ellátás esetén ez napi három fő- és két kisétkezéssel, bölcsődei ellátás esetén pedig napi két fő- és két kisétkezéssel egyenlő.  
Szeptembertől az egész napos ellátásnak tartalmaznia kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt és három adag gabona alapú élelmiszert (utóbbiból legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie). A napi háromszori étkezésben legalább 3 deciliter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség vagy gyümölcs, és két adag gabona alapú élelmiszer lesz az előírt mennyiség. 

Nem lesz több cukor, só és zsiradék

Változás lesz, hogy az italként kínált tejhez, teához nem adhatnak cukrot, az ételekhez pedig sót - ráadásul az étkezőasztalon sem lehet majd elhelyezni cukor-vagy sótartót. Megtiltják az ételporok, leveskockák, paszták használatát, és szabályozzák a tejföl és a tejszín adagolását is. A bölcsődei étkeztetésből teljesen kivonják majd a bő zsiradékban sült fogásokat. 

Nem engedélyezik az alkoholtartalmú élelmiszerek, a szénsavas vagy cukrozott üdítők, szörpök fogyasztását sem, és az energiaital vagy a gyümölcsíz is lekerül az étlapról. Koffeintartalmú italokat pedig csak 18 éven felüliek kérhetnek. Mindezek helyett tiszta ivóvizet és ásványvizet választhatnak a gyerekek és felnőttek. 

Az étlapok sem maradnak ugyanolyanok, mint eddig: a közétkeztetőnek fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az allergén összetevőket. Ez többek között azért szükséges, hogy a diétás étkeztetés szabályait minél jobban be lehessen tartani. 

A közétkeztetésre vonatkozó, táplálkozás-egészségügyi rendelet valamennyi közétkeztetést nyújtó szervezetre kiterjed: nem csak a menzákra vonatkozik, hanem a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is. 

Forrás: MTI