Álmai hajtották azt a fiatal rajzfilmest, akinek neve ma már egész Hollywoodban ismert. Ő nem más, mint Csupó Gábor, rendező, producer.

Minden vágya egy saját stúdió volt

Csupó Gábor 1952 szeptemberében látta meg a napvilágot, Budapesten. Gyerekkora óta oda volt a rajzfilmekért és a zenéért. Szabadidejében gyakran engedte el fantáziáját és rajzolgatott a saját örömére. Fiatalon a Pannonia Filmstúdióban kezdte rajzfilmes pályafutását, de már akkor érezte: többre vágyik, és saját stúdiót akart alapítani. Miután tudatosult benne, mennyire nehéz a hetvenes évek Magyarországán érvényesülni, úgy döntött, külföldön próbál szerencsét.

Alig múlt 23 éves, mikor pár forinttal a zsebébe és nagy reményekkel a szívében, Svédországban, a stockholmi Team-Film animációs stúdióban kezdett dolgozni. Később szabadúszóként tevékenykedett és 4 évig dolgozott rajzfilmeken. Időközben megismerkedett Arlene Klaskyval, az amerikai grafikussal, akivel közelebbi kapcsolatba került, és az ő invitálására költözött Los Angelesbe.

Fréditől Homérig

Egy darabig a Flinstone családot és a Scooby Doo-t is készítő Hanna-Barbera Stúdiójában dolgozott. Két év után Arlene-nel megalapították a Klasky Csupo Stúdiót. Eleinte egy nagy hálószobában kezdtek el ketten dolgozni, de aztán egy nagyobb rendelés miatt bővíteniük kellett a létszámot. Leginkább reklámfilmeken, videókon és filmelőzeteseken dolgoztak. Hamar elterjedt a hírük Hollywoodban, mert gyorsan, olcsón és jó minőségben gyártották az anyagokat.

Később a Gracie Films megkereste őket, hogy a Tracey Ullman shownak gyártsanak másfél perces rajzfilm betéteket. A karaktereket egy Matt Groening nevű képregény-rajzoló teremtette meg, de igazi életet Csupóék vittek a figurákban. Ez volt a Simpson család. A figurák hatalmas sikert arattak, a 20th Century Fox Stúdió berendelt tizenhárom félórás epizódot. Előbb száz, később több mint 750 ember dolgozott a történeteken.

Bal oldalon a ma ismert formában, jobbra, ahogy Csupóék kezdték

Beindul a szekér

Új álma a filmezés

Időközben olyan  rajzfilmsorozaton is elkezdtek dolgozni mint a Fecsegő tipegők, a Jajj, a szörnyek!, és a A Thornberry család. Sikerük titka: nagyon adnak a minőségre, a remek történetre, és hogy legyen mondanivalója a legegyszerűbb meséknek is.

Később Csupó kivált a cégtől és az élőszereplős filmezés felé fordult. Azóta olyan családi filmek kerültek ki a kezei alól, mint a Híd Terabithia földjére vagy a Holdhercegnő. Legutóbbi animációs filmjével a Jóska menni Amerika! a nyugati kultúrát fricskázza ki. Már számtalan díjjal jutalmazták, de még mindig alkotni és bizonyítani akar, ötleteivel és fantáziájával. Saját sikerét abban látja, hogy képes elvonatkoztatni az amerikai szemlélettől, hogy egy teljesen független valóságból teremtse meg saját álomvilágait. Mélyen hiszi: a tehetséges fiataloknak küzdenie kell, mert a világ vágyik az újra, a frissre. Nem véletlenül vallja:

„semminek sincs határa, pláne a képzeletnek és az elszántságnak. A világnak nagy szüksége van és lesz tehetséges magyar animátorokra, filmesekre. Nagyon fontos, hogy a kezdeti nehézségeket is úriemberként viseljék, mert hosszú távon ez mindig meghozza az eredményt.”

Szerző: Horváth Gábor - Pozitív Nap

Felhasznált forrás: Gerhardt Máté-gentleman.hu/Port.hu/Wikipédia