A húsvét, Krisztus feltámadása, a keresztények legfontosabb ünnepe. Minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Ezen a napon sok népszokás él: például a locsolkodás, vagy a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

Amíg nálunk a legények, kölnivel vagy vízzel locsolják a lányokat egy frappáns locsolóvers kíséretében, addig külföldön egész más szokások élnek ezekben a napokban. Ami viszont megegyezik, hogy a gyerekek ezen az ünnepen mindenütt csoki figurát kapnak.

Egyesült Államok

Az USA-ban nem szokás locsolkodni, sőt a húsvét hétfő sem munkaszüneti nap. Ennek ellenére vasárnap tojást festenek, amit utána a fára akasztanak, viszont a húsvéti nyúltól kapott édességeket és ajándékokat a gyerekek már a kertben keresik. Minden évben megrendezésre
kerül, az 1878-ban Hayes elnök által létrehozott húsvéti tojásgörgetés, amelyen online sorsoláson kiválasztott 12 éven aluli gyermekek és családjaik vehetnek részt!

Olaszország

A gyerekek húsvétkor nem járnak locsolkodni, de hatalmas csoki tojásokat kapnak ajándékba. Firenzében viszont van egy nagyon érdekes és látványos szokás, ami a robbanó (tüzes) kocsik menete. A Porto al Pratótól kezdődő felvonulás a Piazza del Duomóig tart. A hatalmas kosarat szállító szekeret virágfüzérekkel feldíszített fehér ökrök húzzák, amit egy sereg, korai jelmezbe öltözött katona kíséretében, a dóm épületéből kilőtt rakéta segítségével felgyújtanak. A tüzes rituálé célja a gazdag termés meghozatala.


Németország

Sokban hasonlítanak ünnepi szokásaik a miénkhez. A templomi "kötelezettségek" után, otthon együtt van a család, színesre festett tojásokat és süteményeket rejtenek el a kertben vagy a lakásban, és a gyerekeknek meg kell keresni ezeket. Egyes területeken a húsvéti tojás mellé gyöngytyúkot is ajándékoznak.     

Spanyolország

A húsvétot legintenzívebben a spanyol fővárosban illetve Andalúziában élik meg, ahol számos látványos körmenet zajlik. Hogy mitől más egy spanyol körmenet, ha az is katolikus, mint a magyar? A legszembetűnőbb különbség az, hogy minden körmenet felvezető csoportja egy hatalmas, virágokkal, gyertyákkal gazdagon feldíszített, bibliai jelenetet vagy személyiséget ábrázoló szobor- felépítményt cipel. Mivel ezek az alkotások nagyon nehezek, egy kisebb hadsereg kell a mozgatásukhoz, de ennek ellenére minden évben nagyon sokan jelentkeznek erre a feladatra. Sokan beöltözve, arcukat eltakarva, mezítláb, láncokkal a lábukon, önmagukat sanyargatva vesznek részt a körmeneten, mások pedig sokkal "pogányabb módon" élik meg ezt az ünnepet, élvezik a pár nap munkaszünetet és a legközelebbi bárban múlatják az időt barátaik társaságában.


Mexikó

Mexikóban az ünneplés két hétig tart. Az első héten (szent hét) országszerte körmeneteket és passiójátékokat tartanak, így emlékeznek meg Jézus utolsó napjairól. Az ezt követő héten jön a húsvét (pascua), ami húsvét vasárnapjától következő szombatig tart, ekkor már a feltámadást ünneplik. Gyakoriak ezeken a heteken az utcai előadások, amelyek az egész város lakóit vonzzák. Kiemelten nagy figyelmet fordítanak a korhű díszleteknek és a szereplő színészek ruháinak.

Anglia

Az angoloknál az egyik legismertebb szokás, hogy húsvétkor a falvak és városok lakói
kimentek a környékbeli dombra, és azzal versenyeztek, hogy ki tud úgy legurítani a dombról egy tojást, hogy az túlélje a kalandot. A másik szokás szerint, húsvét vasárnap a férfiak fehér rövidnadrágot húztak, abban táncoltak és énekeltek. Ennek eredeti szerepe a szellemek elűzése volt, de mára már inkább csak szórakozásnak számít.

Finnország

A finnek a nagyhetet csendes hétnek is nevezik. Azért nevezik így, mert különösen nagypéntektől kezdve az emberek nem érintkeznek, nem beszélgetnek egymással. Emellett szigorúan betartják a böjt előírásait is: nagypénteken egész napos böjtöt tartanak, vagyis naplemente után esznek először. Finnországban szokás, hogy a gyerekek tojásgyűjtő körútra indulnak húsvétkor. Ilyenkor szomszédoktól, ismerősöktől kérnek tojásokat versekért és énekekért cserében.


Franciaország

Húsvét előtt, nagypénteken a harangok Franciaországban is elhallgatnak, (a harangok Rómába mennek) Jézus halálának tiszteletére, aztán Húsvét reggelén, újra megszólalnak és a feltámadást ünneplik, hírül adva, hogy Jézus újra él.

Egyes falvakban az emberek csókkal és öleléssel köszöntik egymást, ha meghallják a harangokat. Húsvét reggelén jön el a boldog idő a gyerekeknek. A szülők színesen díszített tojásokat szórnak szét a kertben, amiket a szentmiséről hazatérve keres meg az ifjúság. Ez azonban már nem mindenhol élő hagyomány, egyes helyeken inkább a német szokás a domináns, miszerint a nyúl néhol pedig a gólya hozza a tojásokat.

Jellegzetes húsvéti ételek itthon és külföldön

Magyarországon a húsvéti asztal elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül.

Franciaországban sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem.

Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt, krumpli salátát és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra, és nem csak sört isznak, de húsvétkor kedveltek a tojás- és mandulalikőrök is.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle, az ünnepi étel pedig sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.

Egész Olaszországban elterjedt hagyomány a Colomba, a galamb formájú lágy püspökkenyér. Tipikusan húsvét vasárnapi ebéd, a bárány is - amely Jézus Krisztusnak az emberiségért hozott áldozatára hivatott emlékeztetni.


Szerző: Mihályi György - Pozitív Nap