Mivel cikkünk előző részében a világirodalom mesteri alkotásai közül szemezgettünk, eljött az idő, hogy hazánk remekműveit is sorra vegyük. Nagyon széles választék állt rendelkezésünkre, és hihetetlenül nehezen tudtunk dönteni, de összeállítottunk egy hat könyvből álló listát. Reméljük, ti is felfedezitek benne kedvenceiteket!

1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok

1899-ben még csak folytatásokban, 1901-től viszont már teljes könyvként jelenhetett meg Gárdonyi Géza Egri csillagok című kötete. Nem véletlen, hogy minden általános iskolában kötelező olvasmány: amellett, hogy hazánk történelmének egy kiemelkedő eseményét dolgozza fel, rendkívül cselekményes és élvezhető alkotás. Az igazi magyar virtusnak, a kitartásnak, a bátorságnak és az erőnek állít méltó példát.

Az Egri csillagok 1968-as adaptációja. A képen Sinkovits Imre, mint Dobó István.

Az író, mielőtt hozzákezdett a regényhez, alapos kutatómunkát végzett: több könyvet is elolvasott az egri vár ostromáról, a török vallási, öltözködési és étkezési szokásokról, de bejárta a regényben szereplő helyszíneket is. 

2. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön

Saját gyermekkori élményeit írta meg Móra Ferenc a Kincskereső kisködmön című alkotásban, amely 1918-ban látott napvilágot. A könyv rögtön hatalmas siker lett, népszerűsége pedig ma sem kopott meg. Talán nincs is olyan magyar ember, akit ne ríkatott volna meg az éjt-nappá téve dolgozó édesanya, a ködmönt varró apa, és a kis bice-bóca alakja. A Kincskereső kisködmön gyermeki egyszerűséggel és tisztasággal mesél a mindennapok nehézségeiről és örömeiről, és felhívja a figyelmet egy nagyon fontos igazságra: a szeretet az élet. 

A Kincskereső kisködmön adaptációja 1968-ból.

3. Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

„A barátság az az emberi kapcsolat, melynél nemesebb nincsen anyától szült elevenek között” – írja Márai Sándor, az 1942-es, A gyertyák csonkig égnek című regényében. Húsbavágó és hihetetlenül elgondolkodtató mű: két régi barát sok-sok év után újra találkozik, és átbeszélget egy éjszakát, amíg a gyertyák csonkig nem égnek. Márai az ő párbeszédükön keresztül gyászolja a hűség, az őszinte barátság, és az igaz szerelem lassú eltűnését a világból. A könyv ugyanis vészterhes időszakban, a második világháborúban született. Akkor, amikor az ember megszűnt embernek lenni, és nagyon nehezen talált vissza önmagához. Ha egyáltalán visszatalált.  

A britek 2006-ban vitték színpadra A gyertyák csonkig égnek című regényt.
Az egyik főszerepben az Oscar-és Golden Globe-díjas színész, Jeremy Irons.

4. Bartis Attila: A nyugalom

A magyar kritikusok a 2000 után papírra vetett 10 legjobb könyv közé választották be Bartis Attila művét, nem véletlenül. A 2001-ben megjelent A nyugalom egy anyáról és annak fiáról szól – egy kapcsolatról, amelyet az asszony belső szorongása, külvilágtól való rettegése és zárkózottsága mélyen megterhel. Az anya elszigeteltsége a fiát is magával rántja, és az évek során a fiú nem testileg, hanem lelkileg lesz az édesanyja foglya.

Makranczi Zalán és Gryllus Dorka A nyugalom című filmben.

Bartis Attila súlyos kérdéseket feszeget a szülő-gyermek kapcsolatról és a leválás, az elszakadás nehézségeiről. A könyv sebészi pontossággal megírt lélekrajz, amely fordulatokkal, remek jellemábrázolásokkal és egy hihetetlenül tiszta szerelemi szállal kápráztatja el az olvasót. A nyugalom című alkotásból 2008-ban Alföldi Róbert forgatott filmet.  

5. Wass Albert: A funtineli boszorkány

1959-ben, amerikai emigrációja alatt írta Wass Albert A funtineli boszorkány című regényét. Az író a mesebeli Erdélybe kalauzol minket, ahol egy boszorkányosan szép lány, Nuca történetét követhetjük nyomon. Bár a valóság és a fikció érdekes elegye a könyv, csöppet sem veszít minőségéből: már-már költői megfogalmazása, feszes szerkezete és csodálatos tájleírása magasra teszi a mércét. Wass Albert a cigányasszony jóslatának árnyékában élő Nuca lelki fejlődésében, megpróbáltatásaiban kiválóan jeleníti meg a társadalmi rend hibáit, az osztályok közötti hatalmas távolságokat.  

+1. Dallos Sándor: A nap szerelmese és Aranyecset

Munkácsy Mihály: Önarckép

Gyűjteményünk utolsó tagjaként két könyvet is felpakoltunk a listára. Az 1956-ban, illetve 1957-ben keletkezett A nap szerelmese és az Aranyecset egyik leghíresebb festőnk, Munkácsy Mihály életének regényes feldolgozása. Izgalmas, és gyönyörűen megírt művek, amelyek száraz, adatokkal teli életrajz helyett sokkal többet adnak az olvasónak: Munkácsy Mihályt, testestül-lelkestül. 

Dallos festői szépségű szavai egy lobbanékony, öntörvényű zseni képét rajzolják meg, aki beszippant és magához láncol minket. Nem szabadulunk erejétől, a tűztől, ami benne ég, sőt, fékevesztetten lángol – még azt is elfelejtjük, hogy csak egy regényt olvasunk.