Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.


Életének 87. évében, tavaly vesztettük el Csoóri Sándort kétszeres Kossuth-díjas költőt, írót, a nemzet művészét. Hitt abban, hogy a költőnek küldetése van, egész életét és alkotói tevékenységét ez határozta meg. Csoóri Sándor "az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét" hagyta az utókorra, "végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján"...



"...egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok."
 
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. - Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

Magyarországon csak halála után fedezték fel Wass Albertet, mint az erdélyi magyar irodalom nagyját. Ő a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást sem venne róla, miközben vannak, akik a legnagyobbak között emlegetik, és masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.
Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszerűsége az 1990-es évek végétől az erdélyi mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.

Jókai Mór (1825 - 1904)

Legnépszerűbb, legolvasottabb íróink egyike. Nem volt a történelemnek és általában a tudománynak olyan fejezete, melytől, mint nehezen megközelíthetőtől megrettent volna, nem volt olyan különös és megmagyarázhatatlan lelki szituáció, melynek a kulcsát ne vélte volna megtalálni; a leghajmeresztőbb témákba fogott bele, és mindig valami kerek, örömmel olvasható és egészen Jókai-szerű mű jött létre.

Képzelete nem annyira regényíró képzelet, mint inkább dekoratív fantázia. Nem arra törekszik, hogy elmélyítse és magyarázza az átélt vagy olvasott dolgot, hanem hogy tovább szője a kellemes benyomást, és feldíszítse minél gazdagabb színekkel. Megteremti olvasói rétegét. Szórakoztatni, művelni akar; világa mesés, idillikus, "Nagy Merengő". Jókai a magyart regényolvasóvá, a regényt magyarrá tette.

Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. - Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, kevés olyan művész van, akinél élet és költészet annyira elválaszthatatlan, mint Radnótinál. A fasizmus nem válogatott, áldozatainak száma milliókban mérhető, ezekből Magyarországra is sok százezer jutott. Áldozat volt a parasztból lett katona, aki elesett Voronyezsnél vagy megfagyott a hómezőn; áldozat volt a hazaszerető államférfi, akit kivégeztek; áldozat volt a zsidó kispolgár, akit a Dunába öltek. Áldozat lett a költő is. 1944 őszén Radnóti Miklóst lőtték agyon. Akkor is új versek, szép versek voltak a zsebében, amikor meghalt. Idővel a tömegsírból indultak a halhatatlanság útjára ezek a végső költemények. Akik kivégezték, nem tudták, hogy a kor egyik legkitűnőbb költőjére lőnek...



Pozitív Nap