“A negatív hírek egészségtelenek. Félelmet és agressziót keltenek, visszavetik a kreativitást és a gondolkodási képességeket. Mi a megoldás? Hagyj fel a fogyasztásukkal!” – tanácsolja Rolf Dobelli a The Guardian honlapján.
A rossz hírek ártanak egészségünknek. Kíméld magad! 1. Félrevezetnek bennünket - Egyrészt nem az eseményre, hanem a benne résztvevő emberre fókuszálnak. A dráma és nem a probléma van a középpontban. A figyelmünk így nem a tényleg fontos és széles rétegeket érintő dolgokra terelődik.
“A terrorizmus túlértékelődik, a krónikus stressz alul. A Lehman Brothers túl, a pénzügyi felelőtlenség alul. Az úrhajós túl, a kórházi nővérek alul.”
2. Irrelevánsak - Dobelli megkérdez bennünket: az elmúlt egy évben befogadott kb. 10 ezer hírből hányra emlékszel, ami segített jobb döntést hozni az életedben vagy a munkádban? A hírek többségére nincs szükségünk.
3. Nincs magyarázó erejük - A hírek az események felületét kapargatják, nem segítenek a mélyebb megértésben. Sőt, minél több apró hírt fogadunk be, annál kevésbé látjuk az összképet.
4. Mérgezőek - Folyamatosan ingerlik a limbikus rendszerünket. Több glucocorticoid termelődik a pánikra okot adó történetek hatására, ami rontja az emésztést, gátolja a növekedési hormonokat és nyitottabbá tesz a fertőzésekre. További mellékhatás lehet a félelem, az agresszió, a csőlátás és az érzéketlenebbé válás.
5. Növelik a kognitív hibák lehetőségét - Az ember hajlamos az új információkat úgy értelmezni, hogy a korábbi meggyőződései ne változzanak. Ez túlzott magabiztossághoz, ésszerűtlen kockázatvállaláshoz és a lehetőségek félreértelmezéséhez vezethet. Az is jellemző, hogy egyszerű magyarázatokat konstruálunk a történésekhez, még akkor is, hogyha azok a valóságtól távol állnak.
6. Gátolják a gondolkodást - A gondolkodáshoz megszakítás nélküli időre és koncentrált figyelemre van szükség. A hírek folyamatosan félbeszakítanak.
7. Olyan, mint a drogok - Kíváncsiak vagyunk a történetek következő epizódjaira, fejleményeire. Ezáltal rengeteg ügy darabkái foglalják le figyelmünket párhuzamosan. Majd újra és újra vissza kell térnünk egy következő dózisért.
8. Pazarolják az időnket - ha csak kétszer megnézzük az interneten a híreket naponta, este pedig valamelyik híradót, már akkor is hetente egy fél napot elfogyasztunk e célból. Vajon lehetne-e jobban befektetni azt az időt?
9. Passzívvá tesznek bennünket - A hírek többsége olyan eseményekről, történésekről szól amit nem tudunk befolyásolni. Mindez tanult tehetetlenséghez vezet, és hajlamosabbak leszünk egy pesszimistább, érzéketlenebb, szarkasztikusabb és fatalistább világlátásra.
10. Kiölik a kreativitást - A már ismert dolgok korlátozzák kreativitásunkat. Az agyunknak sokféle eltérő dologgal kell találkoznia, hogy új kapcsolatokat hozzon létre gondolatainkban. A szerző szerint kreatív ismerősei közül egyik sem egy nagy hírfogyasztó.
Dobelli azt mondja, hogy természetesen szükség van a társadalomban újságírásra, de nem lebutított, egyszerűsítő hírekre, hanem feltáró jellegű cikkekre, képi híradásokra.
Középút lehet, ha saját érdekünkben lecsökkentjük a sokkoló hírfogyasztásunkat, viszont az építő jellegű, valóban tájékoztató, informáló jellegű hírcsatornát nyitva tartjuk, így nem vágjuk el magunkat egy pozitívabb világ eseményeitől.
Forrás: Hrblog.hu - The Guardian
