„Függetlennek lenni nem azt jelenti, hogy mindent egyedül csinálsz, hanem hogy magad döntessz az életedről!” – Andreas története.
A down-szindróma egy kromoszóma eltérés, ami értelmi fogyatékosságot és szervi elváltozásokat is eredményez. Ám az egyéniséget olyan meglepővé tudja formálni, hogy a társadalomnak lenne mit meríteni abból a mérhetetlen örömből, elszántságból és felsőbbrendű tudásból, amivel a down-szindrómások legtöbbje rendelkezik.
A mai részben Andreas írását fordítottuk le nektek, hogy ti is megcsodálhassátok a pozitív gondolkodásnak, a célratörésnek ezt a nagyszerű példáját.
Egyedül élek. Senki sem él velem, de van egy alkalmazottam, aki egyben a segítőm is: ő velem van hétköznaponként és reggeltől délutánig segít. Egyedül éltem amíg édesanyám el nem hunyt és édesapám el nem költözött Austriába. Az alkalmazottam neve SALLY. Segít nekem a háztartásban, főzésben és az orvosaimmal az időpont egyeztetésben. Anyukám barátnője HEDI a pénzügyi dolgokban segít. Van egy listám a kiadásaimról minden hétre, amiben Tim barátom szokott segédkezni nekem. Hedi minden hétfőn bevásárolja az egész heti készletemet.
Rengeteg mindent önállóan csinálok. Tudok főzni pár dolgot, mint mondjuk az omlett. Tudok egyedül utazni, tudom használni a számítógépet, hogy email-eket küldjek, keressek a youtube-on, el tudok menni a könyvtárba. A mosásnál és az anyagi dolgoknál segítségre van szükségem.
Rengeteg jó dolog van abban, ha egyedül laksz. Ha egyedül lakok, azt csinálok amit akarok. Vannak kihívások is, mint az emberekkel való foglalkozás, kommunikáció és hogy felülkerekedjek a szorongásaimon és a félelmeimen.
A hosszú távú céljaim: függetlenebbnek lenni a konyhai dolgokkal, javítani az írás- és olvasáskészségemen, felelősebbnek lenni a tetteimért.
Ha kérdésed van a független élettel kapcsolatban, kérdezz bátran!
Andreas"
Szerző: mitugrászLuca - Pozitív Nap
Forrás: cdss.ca