Egy elveszett víz alatti város feltáró képei

Több mint ezer évig rejtőzött a Földközi-tenger mélyén az egykor virágzó város, Héraklion. A hatalmas épületeket és szobrokat feltáró kutatócsoport szolgáltatott érdekes felvételeket.


Hapi, az áradó Nílus istenének szobra
A mai Aboukir-öböl egykori városa, Thonis vagy görög nevén Héraklion kulcsfontosságú eleme volt a Földközi-tengeren zajló egyiptomi kereskedelemnek az egyiptomi későkorban (Kr.e. 664- Kr.e. 332). Vallási szempontból is jelentős településnek számított, Ámon isten itt található temploma ugyanis fontos szerepet játszott a dinasztiák folytonosságával kapcsolatos rítusokban.

A települést a Kr.e. 8. század környékén alapíthatták, és Kr.u. 8. században nyelhette el a Földközi-tenger. 2000-es felfedezése előtt nem sok nyoma volt, csupán néhány ősi szövegben említették a létezését. Hérodotosz többször írt például Héraklionról: hogy micsoda hatalmas templom állt itt, mikor Héraklész először Egyiptomba érkezett, és hogy Heléna is ellátogatott ide Parisszal a trójai háború előtt.

A város első nyomaira a mai egyiptomi partoktól 6,5 kilométerre bukkantak az európai vízalatti archeológiai intézet (IEASM) kutatói 2000-ben, és az Egyiptomi Régiségek Főtanácsával együttműködve feltérképezték és feltárták a város megmaradt részeit. Franck Goddio vezetésével megtalálták Ámon és fia, Honszu templomát és az egykor oly jelentős, hajómaradványokkal teli kikötőt is. A feltárt kolosszális szobrok, a hatalmas építmények, az ékszerek és érmék, valamint a kerámiák mind egy virágzó városról árulkodnak.

Búvárok vizsgálják egy fáraó szobrát Forrás: Hilti Foundation/Christoph Gerigk

Héraklion elsüllyedését egyszerre vagy egymás után bekövetkező természeti katasztrófák, illetve a tengerszint emelkedése okozhatták. A washingtoni Smithsonian Intézet és a Stanford Egyetem bevonásával zajlott geoarcheológiai elemzések néhol az agyagos talaj elfolyósodására utalnak, főleg az Aboukir-öbölben. Ezt a jelenséget a hatalmas épületek miatt a talajra nehezedő nyomás okozhatta. Hasonló következményei lehetnek egy földrengésnek is, a város eltűnéséről szóló történeti leírások pedig egyaránt beszámolnak földmozgásokról és nagy árhullámokról is. Ezek alapján tehát valószínűleg az említett hatások együttesen járultak hozzá a süllyedéshez.

A legfontosabb felfedezések közé tartozik egy Ptolemaiosz-korból származó monolitikus kápolna
Forrás: Hilti Foundation/Christoph Gerigk


Az elsüllyedt városról dokumentumfilmet is készítettek, melyet május 11-én a francia-német Arte televízió mutatott be. A filmben 3D-s animációknak köszönhetően megelevenedik a város, és ismét a felszínre kerülnek az ősi épületek, templomok, hajók és a csatornarendszerek. A munka vége azonban még messze van, Goddio szerint még 200 évig kellene folytatni a kutatásokat, hogy teljesen feltárják és megértsék a várost.


3D-s animáció a városról


Forrás: Origo.hu, Hilti Foundation/Christoph Gerigk

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Így kel életre egy elfeledett női arc!

Több, mint 2000 éve halt meg Nofertari és II. Ramszesz legismertebb lánya. "Ámon kegyeltje", azaz Meritamon most, a feledés homályából újjáéledve az orvostudomány és a technológia segítségével tárul elénk a nemes vérű nő arca.

Virágot egy mosolyért: ingyen virágcsokrok lepik ma el az országot!

A Virágot egy mosolyért kezdeményezést idén másodszor rendezik meg hazánkban. Ha te is találsz egy virágcsokrot, ne felejtsd el megköszönni a készítőjének!

Ha minden növény elpusztul a lakásodban, ezt neked találták ki!

Ha szeretnél növényeket a lakásodba, de bármit teszel, eddig mindegyik elpusztult, ezt a kaktusztálat neked találták ki!

Virágok, amiket ne szakíts le idén tavasszal!

Túráink közben utunkba kerülhetnek szemkápráztatóan gyönyörű, ámde védett növények, melyeket nem szabad leszakítani.

20 fénykép, amelyről nem tudod levenni a szemed! (képriport)

Néha a körülmények olyan mesterien játszanak közre egy-egy pillanatban, hogy az eredmény hihetetlen, káprázatos, vagy éppen végtelenül bájos lesz.


NAPI BOLDOGSÁG