Egy elveszett víz alatti város feltáró képei

Több mint ezer évig rejtőzött a Földközi-tenger mélyén az egykor virágzó város, Héraklion. A hatalmas épületeket és szobrokat feltáró kutatócsoport szolgáltatott érdekes felvételeket.


Hapi, az áradó Nílus istenének szobra
A mai Aboukir-öböl egykori városa, Thonis vagy görög nevén Héraklion kulcsfontosságú eleme volt a Földközi-tengeren zajló egyiptomi kereskedelemnek az egyiptomi későkorban (Kr.e. 664- Kr.e. 332). Vallási szempontból is jelentős településnek számított, Ámon isten itt található temploma ugyanis fontos szerepet játszott a dinasztiák folytonosságával kapcsolatos rítusokban.

A települést a Kr.e. 8. század környékén alapíthatták, és Kr.u. 8. században nyelhette el a Földközi-tenger. 2000-es felfedezése előtt nem sok nyoma volt, csupán néhány ősi szövegben említették a létezését. Hérodotosz többször írt például Héraklionról: hogy micsoda hatalmas templom állt itt, mikor Héraklész először Egyiptomba érkezett, és hogy Heléna is ellátogatott ide Parisszal a trójai háború előtt.

A város első nyomaira a mai egyiptomi partoktól 6,5 kilométerre bukkantak az európai vízalatti archeológiai intézet (IEASM) kutatói 2000-ben, és az Egyiptomi Régiségek Főtanácsával együttműködve feltérképezték és feltárták a város megmaradt részeit. Franck Goddio vezetésével megtalálták Ámon és fia, Honszu templomát és az egykor oly jelentős, hajómaradványokkal teli kikötőt is. A feltárt kolosszális szobrok, a hatalmas építmények, az ékszerek és érmék, valamint a kerámiák mind egy virágzó városról árulkodnak.

Búvárok vizsgálják egy fáraó szobrát Forrás: Hilti Foundation/Christoph Gerigk

Héraklion elsüllyedését egyszerre vagy egymás után bekövetkező természeti katasztrófák, illetve a tengerszint emelkedése okozhatták. A washingtoni Smithsonian Intézet és a Stanford Egyetem bevonásával zajlott geoarcheológiai elemzések néhol az agyagos talaj elfolyósodására utalnak, főleg az Aboukir-öbölben. Ezt a jelenséget a hatalmas épületek miatt a talajra nehezedő nyomás okozhatta. Hasonló következményei lehetnek egy földrengésnek is, a város eltűnéséről szóló történeti leírások pedig egyaránt beszámolnak földmozgásokról és nagy árhullámokról is. Ezek alapján tehát valószínűleg az említett hatások együttesen járultak hozzá a süllyedéshez.

A legfontosabb felfedezések közé tartozik egy Ptolemaiosz-korból származó monolitikus kápolna
Forrás: Hilti Foundation/Christoph Gerigk


Az elsüllyedt városról dokumentumfilmet is készítettek, melyet május 11-én a francia-német Arte televízió mutatott be. A filmben 3D-s animációknak köszönhetően megelevenedik a város, és ismét a felszínre kerülnek az ősi épületek, templomok, hajók és a csatornarendszerek. A munka vége azonban még messze van, Goddio szerint még 200 évig kellene folytatni a kutatásokat, hogy teljesen feltárják és megértsék a várost.


3D-s animáció a városról


Forrás: Origo.hu, Hilti Foundation/Christoph Gerigk

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Ezek 2016 legjobb drónfotói

A Hong Kong-i SkyPixel 2016-os légifotó pályázatára 27 ezer pazar kép érkezett. Ezeket választották a legjobbnak közülük, és a képek láttán erősen elgondolkoztunk, hogy veszünk egy drónt mi is.

Kisgyerekek és óriási kutyáik (képriport)

Andy Seliverstoff fotói tökéletesen ábrázolják mindazt az érzést, amit egy kutya és egy gyermek nyújtani tud...

Ilyen gyönyörű képeket még nem láttál a jeges Balatonról

Ahogy megérkeztek a komoly fagyok, a Balatonon is megindult a jégzajlás. Gyönyörködjünk hát a következő fantasztikus képekben!

8 egyszerű lépés, hogy 2017 egy remek év legyen

Az élet sokkal szebb annál, mint ahogy azt a legtöbb ember elképzeli. Tudatosan, lépésről lépésre oda kell figyelnünk a szép dolgokra, és ezzel párhuzamosan a negatív eseményeket minél gyorsabban le kell zárnunk.

Találd meg az útravalód! 29 ősi, indián bölcsesség a mindennapokhoz

Az indiánok szerint az ember rokona a többi élőlénynek, és nem felsőbbrendű azoknál...


NAPI BOLDOGSÁG