A naptári évünk 365 napból áll, azonban a csillagászati év ennél valamivel több, egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc. Mivel a naptár ebből csak 365 napot számlál négyévente keletkezik majdnem pontosan egy egész többlet nap. Az ebből fakadó elcsúszás korrigálására hozták létre a szökőnapot, melynek beiktatásával megoldható a két naptár közötti eltérés.
Azonban még így is marad fenn némi pontatlanság a két naptár között, melyet úgy korrigálunk, hogy az évszázadok közül csak a 400-zal oszthatók a szökőévek, tehát a legutóbbi ilyen a 2000-es év volt. Ezzel a módszerrel most már 1 napos pontossággal biztosítható a naptár éve és a csillagászati év együtt futása kb. 3300 évre.
Persze ez nem működött mindig így. A különböző naptárak rendszerében könnyű eltévedni. A ma is ismert évbeosztás Kr. u. 18 óta használatos, ekkor vezette be egy rendelettel Augustus római császár. A rendeletével a korábbi, Julius Caesar által bevezetett naptárrendszert korrigálta. Azonban ezeknek a számítási rendszereknek is megvoltak a maguk hiányosságai, melyeket még a 325-ös niceai zsinat sem szüntetett meg.
Ennek eredményeképp a 16. század végére már a tavaszi napéjegyenlőség az eredeti március 25. helyett már március 11-re esett. Ezt a hibát XIII. Gergely pápa hozta helyre 1582-ben egy rendelettel, melynek értelmében október 4-e után 15-ét kellett írni. Ekkor vezették be a már említett 400-as oszthatósági szabályt.
Tehát négy évente szökőévet tartunk már igencsak régóta, hogy korrigáljuk a naptári és csillagászati év közötti eltéréseket. A szökőév 366 napos, tehát egy plusz, úgynevezett szökőnappal rendelkezik. Mikor is van a szökőnap? Sokan automatikusan rávágnánk, hogy február 29-én, hiszen ez a nap csak négyévente jelenik meg naptárainkban. Azok, akik ezt mondták tévednek, ugyanis a szökőnap február 24.
Hogy miért pont ez a nap? Leginkább a hagyományok miatt, melyek közül a legvalószínűbb eshetőség, hogy Julius Caesar idejéből datálódó tradíció az ok. Eszerint február 23-án fejeződött be a téli pihenés, s emiatt az ezt követő napot jelölte ki Caesar szökőnapnak, megkettőzve azt.
Megkettőzve. Ez nem azt jelenti, hogy két 24-ét találunk négyévente a naptárban. A napok számlálása a matematika tiszteletben tartásával halad tovább, azonban a 24. és 25. nap közé beékelt szökőnap kapja az ilyen években meg a 25. sorszámot, így a 25-ből 26 lesz és így tovább egészen 29-ig. Ez azt is jelenti, hogy erre az időszakra a névnapok négyévente módosulnak, Mátyás-nappal kezdődően, mely 24-re esik. Ez az úgynevezett Mátyás-ugrása, melynek utóhatása, hogy az Elemér névnap négyévente 29-én tartandó, egyébként pedig 28-án ünneplik.
Forrás: wikipedia.org / katolikus.hu / vasarhelyihirek.hu
Képek forrása: pinterest / publicdomainpictures.net
Pozitív Nap - Gerecs Zsófia
