David Latimer 1960-ban ültette a növényt a palackba. 1972-ben pedig, mintegy kísérletként, bedugaszolta az üveget, hogy aztán úgy is hagyja az elkövetkezendő 40 évben.
Az elmúlt 53 évben egyszer lett meglocsolva és egyetlen egyszer sem lett metszve.
A pletyka pedig terjedt és túlélte az elmúlt negyven évet. Merthogy ez a növény fajtája, latin nevén Tradescantia és az ámpolna növények közé tartozik. Köszöni szépen, remekül van így, hermetikusan elzárva a külvilágtól. Saját ökoszisztémát alakított ki, tökéletesen újrahasznosítva a vizet és saját lehulló leveleit. Az egyetlen, amit kívülről kap az a fény, amivel fotoszintetizál, vagyis a fényből energiát nyer.
Ez is egy remek példa arra, hogy micsoda túlélők a növények. Na meg arra is, hogyan nézne ki a természet és a Föld, ha nem piszkálnánk bele.
David Latimer most valami hatalmas növény géniusznak tűnhet a szemünkben, pedig azért ő nem egy Jadav Payeng. Nem sok dolga volt a gömbbel az elmúlt negyven évben. Néha forgatott rajta egyet, mert a növény a fény felé törekszik, így egyenletesen töltötte ki a teret. Visszametszeni sem kellett, mert valamiképpen beosztotta a rendelkezésre álló helyet.
„Az üvegkertek fantasztikusnak tűntek és látni akartam mi történik, ha bedugaszolom.” – ilyen egyszerű volt a motiváció.
Egy ilyen üvegkert rendkívül előnyös szobanövény, hiszen kevés ápolást igényel, nem növi túl a lakást és saját életteret alakít ki, egy önálló kis mikrokozmoszt.
Magunk is könnyedén készíthetünk:
Először is szükség lesz egy üvegtartályra. Széles nyakút érdemes választani, hogy könnyen hozzáférhess és hogy jó nézzen ki. Egy aranyhal-gömb például vagy gyerekeknek egy lekváros üveg is tökéletes!
Kell még komposzt, némi homok vagy kavics és természetesen a növény maga. Először tegyünk egy réteg homokot az üveg aljára, majd annyi komposztot, hogy a növény gyökereit el tudjuk majd igazgatni benne.
Végül helyezzük bele a növényt. Kevés kell belőlük és az az előnyös, ha kicsik, különben nehézkes betenni őket az üvegbe. Ideális a kis páfrány palánta, árvalányhaj vagy a David Latimer gömbjéből is ismert pletyka.
Miután a növények a helyükre kerültek nyomkodd meg körülöttük a földet egy hosszú kanállal vagy bottal, és még egy réteg homokot egyengess el a tövükben. Ez eltakarja a komposztot és csinosabb is lesz a kiskerted.
Kevés vízzel locsold meg óvatosan és helyezd egy fényes helyre, de ne tűző napra vagy déli fekvésű ablakpárkányra.
Hát nem csodálatos? Ennyire egyszerű önálló ökoszisztémát alkotni. Szépítsék meg a napjaitokat ezek a kis zárt világegyetemek!
Szerző: mitugrászLuca - Pozitív Nap
Forrás: dailymail.co.uk