A videó, amivel minden iskolásnak kezdenie kéne matematika tanulmányait!

Számok a természet mögött - szerintünk ez az év videója! Megtaláltuk azt a rövidfilmet, amivel minden iskolásnak kezdenie kéne matematika tanulmányait, mintegy kedvcsinálóként. Nagyszerűen bemutatja az egységet a tudomány és az élővilág között. Dőljünk hátra és élvezzük, aztán tudatosítsuk, hogy mindez lépten-nyomon körülvesz minket, illik megbecsülni!


Miután megnézted a videót, sorra vesszük a kisfilmben szereplő matematikai elméleteket, törvényszerűségeket, számsorokat és arányokat. Természetesen mindezt csak szigorú tömörséggel, és emészthetően!


                       NATURE BY NUMBERS from Cristóbal Vila on Vimeo.

                         Teljes képernyő, fel a hangerő: le leszel nyűgözve!

A természetben számtalan alakzat leírása követi az úgynevezett Fibonacci számsort, például a csigák háza, az emberi test, vagy egy hétköznapi brokkoli. A Fibonacci számsorozatban minden szám az első kettő után - az azt megelőző kettő összege. Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb. Minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az aranymetszéshez fog közelíteni (ami megközelítőleg 1:1,618 vagy 0,618:1).


Ez jól megfigyelhető a filmben a nautilus (csigaházas polip) házának felépítésén keresztül is. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szaporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort, a híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.


Az aranymetszés vagy aranyarány, a film egy másik meghatározó pontja. Ez egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között. A számsor különlegessége, hogy bár nem mértani sor, azaz a számok hányadosa nem állandó, de ahogy egyre nagyobb számokat nézünk, úgy közeledik a hányados az 1,618..-hoz, amelyet ma aranymetszésként ismerünk (két szakasznál a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb a kettő összegéhez).


A videó harmadik szegmense a voronoi sokszögek, vagy cellák. A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel, amit a film is modellez. A Delaunay háromszögelés és a Voronoi sokszögek már a 20. század matematikájának világa, a 2 és 3 dimenziós térinformatikában alkalmazzák. 

Tehát a természetben előforduló, matematikailag leképezhető mintázatokat mutatja be Cristóbal Vila kisfilmje, nem is akármilyen módon. 



Pozitív Nap

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Boldogságot teremtő videósorozatot: íme 50 óra a természet hangjaival és lenyűgöző szépségével

Miután kutatások is alátámasztják, hogy a természetfotók látványa növeli a boldogságszintet, így a BBC Earth elkészített egy videósorozatot, ami ötször 10 órában kalauzol el a természet legszebb helyeire.

Csak ámulunk: szenzációsak az év panorámafotói

Nem győzünk álmélkodni az év panorámafotóin! Idén nyolcadik alkalommal hirdették meg az EPSON nemzetközi panorámafotós pályázatát, a győzteseket pedig szerdán ki is hirdették.

Hogyan szorítod ökölbe a kezed? Sok mindent elárul rólad

Eszedbe jutott valaha is, hogy még az sem mindegy, hogyan szorítod ökölbe a kezed? Pedig valóban nem az. Ez az önkéntelen avagy tudattalan mozdulat nagyon érdekes dolgot árul el rólad. Szóval, hogyan szorítod ökölbe a kezed? És vajon mit jelent mindez a számodra?

Alighanem ez az ország legkülönösebb fája

A napokban a Facebookon tettek közzé egy fotót Ceglédbercel egyik fájáról, ami nemcsak pompás színezetével, hanem egyedülálló formájával is lenyűgözi az arra járókat.

20 hihetetlen hely Európában, melyeket látnod kell!

A vén Európa, a megunhatatlan, a sokszínű, a lehengerlő - maga a múlt és a jelen egyszerre!


NAPI BOLDOGSÁG