A híres daruvonulás a késő őszi naplementék eseménye, amely a Hortobágy egyik leglátványosabb madármozgalma. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt. A több tízezer daru naponta ismétlődő, alkonyathoz kötődő mozgalmát daruhúzásnak nevezik a szakemberek, és rendkívül látványos. Megmutatjuk!
Javában zajlik a darvak őszi vonulása, amely azért is különleges jelenség, mert ezek a gólyánál is nagyobb madarak nem egyszerűen átrepülnek az országon, hanem legalább egy-másfél hónapig nálunk is maradnak.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt.jpg)
Szürke darvak (Grus grus). MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai és szudáni telelő területeikre. Az Európa északi mocsaraiban fészkelő darvak az észak-afrikai telelőterületekre tartó útjuk során néhány hétre minden évben megállnak pihenni a Hortobágy és a Dél-Alföld pusztákkal övezett nagy tavain - adta hírül a Magyar Madártani Egyesület.
Azért itt, mert ezeknek a gólyánál is nagyobb madaraknak olyan sekély vizű, háborítatlan éjszakázóhelyekre van szükségük, melyekről nappal kijárhatnak táplálkozni a gyepekre és tarlókra.
Szürke darvak (Grus grus) repülnek a Hortobágyon, az úgynevezett Álomzug nevű terület felett. Európa legnagyobb darugyülekező helyén, a Hortobágyi Nemzeti Parkban. 
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon (utolsó fészkelését a Fonyód melletti Nagy-berekben jegyezték fel), majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Az 1980-a évektől ugrásszerűen nőtt a Tiszántúlon megpihenő darvak száma, ami az utóbbi évben akár a 100.000 példányt is meghaladhatja.
Napjainkban növekszik az áttelelő és átnyaraló egyedek száma is, így jó esély van ara, hogy a közeljövőben ismét hazánkban költő fajként tartsuk számon. Az őszi daruvonulás azért különleges jelenség, mert ezek a gólyánál is nagyobb madarak nem egyszerűen átrepülnek az országon, hanem legalább egy-másfél hónapig itt is maradnak (tavasszal viszont a költési izgalomban lévő madarak nem vagy csak rövid időre állnak meg nálunk).
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Eközben a százezernyi madár naponta kétszer rendkívül látványos keretek között szárnyra kel, hajnalban a táplálkozó-területekre tartva elhagyják a tavi éjszakázóhelyeket, este pedig visszatérnek ide. Ilyenkor úton-útfélen találkozni lehet velük a Hortobágy és a Dél-Alföld nagy tavainak környékén, a madár légiók – különösen a kiépített, és a madarak által megszokott leseknél – az emberek feje felett húznak át.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra biztatja a kirándulni vágyókat, hogy október második felében hétvégi program keretében látogassanak el egy izgalmas darumegfigyelésre a Tiszántúlra.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
MTI-fotó: Czeglédi ZsoltJó lenne, ha élete során minden magyar ember legalább egyszer tanúja lehetne ennek a világraszóló látványosságnak, amiért nem kell a Föld valamely távoli szegletébe utaznunk!
Pozitív Nap
