A D-vitamint átlagosan két éven át szedték a résztvevők. A vizsgálatokat a világ számos országában, köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Hollandiában, Finnországban és Norvégiában folytatták.

A csont ásványi sűrűsége a csont erősségének és ásványainak a test különböző részein megjelenő mértéke. Sokan tekintik a gyakori törést előidéző csontritkulás jelzőjének.

Bár a kutatás nem talált D-vitamint szedőknél semmiféle kedvező hatást, ám felfedeztek egy kicsi, statisztikailag mégis értékelhető csontsűrűség-növekedést a csípőízülethez közeli combcsontnyakban. A szerzők szerint ez azonban nem valószínű, hogy klinikai szempontból is jelentős lenne.

Ian Reid, az Aucklandi Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője úgy véli, a kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy egészséges felnőtteknek nincs szükségük D-vitamin táplálék-kiegészítő szedésére. Elmondta, hogy ha csak olyanok számára javasolnák az alacsony dózisú D-vitamint tartalmazó táplálék-kiegészítők szedését, akiknél valószínűleg hiány léphet fel, az így felszabaduló jelentős forrásokat az egészségügyben máshol jobban is fel lehetne használni.

Laura Tripkovic, a Surrey Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója szerint nem csoda, ha a tanulmány nem talált bizonyítékokat a D-vitamin csontritkulást megelőző hatására, mert a betegségben igen sok egyéb tényező - gének, étrend és környezet - is szerepet játszik. Úgy vélte, a legtöbb egészséges ember elegendő D-vitamint képes előállítani a napfény és kiegyensúlyozott táplálkozás segítségével. Elmondta, hogy a táplálék-kiegészítőkkel bevitt, túl sok D-vitamin ártalmas is lehet, mert a kalcium felhalmozódhat, és károsíthatja a vesét.