Évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket a Kínából származó, kéregrák nevű betegség. A gomba megjelenése miatt már több mint 1000 hektárnyi értékes faállomány tűnt el hazánkból. Az Állami Gyümölcskutató Intézet munkatársai olyan módszerekkel kezdtek kísérletezni, amelyekkel talán megmenthetik a magyar gesztenyét.

Gőzerővel keresik az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet nagymarosi kísérleti telepén a kéregrák ellenszerét, amely évtizedek óta egyre nagyobb problémát jelent Európában. Mára már hazánk egyik legnagyobb gesztenyés térsége, a nagymarosi állomány is pusztulásra van ítélve, ipari mennyiségű termesztése lehetetlenné vált.

Ez különösen nagy érvágás számunkra, hiszen a magyar gesztenye magas beltartalmi értékeinek és fizikai adottságainak köszönhetően az egyik legértékesebb a világpiacon.

A magyar gesztenye

A kutatóintézet kettős céllal vág neki a munkának

A kutatóintézet ügyvezető igazgatója, Kasztovszky Zoltán elmondta, hogy kettős célt szeretnének elérni. „Végső megoldást akarunk találni erre a súlyos problémára, valamint arra is törekszünk, hogy a még épen maradt gesztenyéseinket megvédjük a további fertőzésektől. Jelenleg elemzéseket, teszteléseket végzünk, és egyre inkább úgy látjuk, a hosszú távú megoldás egy, a kéregrákra toleráns fajta kinemesítésében rejlik” - foglalta össze terveiket Katovszky.

Az elemzésekhez és a tesztekhez a kutatók mintát vesznek a fa kérgéből

A Kutatóintézet nagymarosi gesztenye génbankjában jelenleg több sebkezelési módszerrel foglalkoznak. Az ősi háztáji marhatrágyás keverék alkalmazása mellett, amelynél több milliárdnyi mikroorganizmust mozgósítanak a gomba ellen, olajfesték alapú keverékekkel, illetve fagéllel dolgoznak. Utóbbi amellett, hogy védi a fa törzsét, a kérgen lévő sebeket is lezárja, megakadályozva ezzel a fertőzés terjedését.

A fák megóvásának egyik módja a fagél alkalmazása, ami megállatja a fertőzés terjedését

Az illegális gesztenyeszedés tovább rontja a helyzetet

Az egykor Kínából érkező, Európában egyre terjedő fertőzés az illegális gesztenyeszedés miatt gyorsabban terjed. A vandálok ugyanis bottal ütik a fákat, hogy a földre hulljon a termés, felsértve ezzel a fa kérgét. Így tudtuk nélkül, fáról-fára járva könnyedén áthurcolják egyik növényről a másikra a gombát. Ezért a biológiai védekezés mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nagymarosi terület őrzésére is. 


Forrás:  Positive Communication