Hosszú idő után fedezték fel újra Mónosbélen a szerviták által még a 18. században ültetett gyümölcsöst. Az egyik szakértő szerint a fák kihagyhatatlan lehetőséget adnak a kertészeknek.

Több mint kétszáz éves gyümölcsfák hoztak újra termést Mónosbélen. Batul, piros kálvil, Entz rozmaring és hercegnő almát szüreteltek a helyiek. A Heves megyei község önkormányzata most kezdeményezi a szervita szerzetesek által az 1700-as évek végén telepített almáskert helyi védelembe vételét.

Varga Sándorné polgármester elmondta, az 1785-ben épített helyi templom kertjében vagy nyolcféle gyümölcsfa él, ebből hármat még a természetvédők sem tudtak azonosítani.  A kert érdekessége, hogy a fák hosszú évtizedeken át nem termettek, az önkormányzatnak pedig soha nem volt rá pénze, illetve embere, hogy kitakarítsa a területet.

A Bükk lábánál fekvő gyümölcsös újjáéledését végül a Start közmunkaprogram tette lehetővé, amelynek keretében két éve a helyi önkormányzat rendbe tette a majd 230 éves kertet. A fák meghálálták az ápolást, tavaly már roskadásig voltak gyümölccsel. A település lakói, illetve bármely arra járó szedhette, vihette az almát. Akik megkóstolták, megállapították, hogy egészen más ízük van ezeknek a gyümölcsöknek, mint a piacon más, fiatalabb fákról árult, hasonló fajtanéven szereplő almáknak. A polgármester szerint ennek oka, hogy például a mai batul alma az ősi, igazi batul fajtából nemesített változat.

Óriási, megbecsülendő génkincsről van szó

Bogdány András kertészeti szakértőt meglepte, hogy ilyen idős fák még gyümölcsöt hoznak, más hasonló példányokról nem hallott még. Mint mondta, tud százéves gyümölcsfákról Mezőhegyes körzetében, hatvanévesekről Orosházán, Gyopárosfürdőn, amelyek kuriózumok.

„Több száz éves gyümölcsfa, ezen belül almafa – ez példátlan” – mondta a szakember, aki hangsúlyozta, óriási génkincsről van szó.  Bogdány András szerint a mónosbéli kert fáihoz csak nagyon jó szakértőknek szabad hozzányúlniuk, valamilyen formában szaporítaniuk őket, "de elmulasztani nem szabad”.