Az előző Derűhozó praktikákban a mértékkel fogyasztott csokoládé és a jókedvre hangoló teák hatása nem azonnali. De ami rögtön vidámmá tesz, mi más lenne, mint a nevetés.

13. Derűhozó praktika: Nevess!

Erősíti az immunrendszert, csillapítja a fájdalmat, csökkenti a gyulladást, kalóriát éget, fogyaszt, növeli a belső szervek rugalmasságát és vér-, illetve oxigénellátását, csökkenti a

Nevess sokat...

vércukorszintet, mérsékli a reumatikus fájdalmakat, „mellékhatásként”, oldja a lelki feszültséget, javítja a hangulatot, növeli az önbizalmat, közvetett hatásként pedig javítja az emberi kapcsolatokat és a helyzetmegoldó képességet…  Nos, ez a „csodaszer” a nevetés. :)

A nevetéssel kapcsolatban nagyon sok vizsgálatot végeztek már. Felfedezték, hogy két hormon, a béta-endorfin (a kedélyállapotot szabályozó vegyületek csapatából) és az emberi növekedési hormon (HGH, mely segít optimalizálni az immunrendszer működését) szintje 27, illetve 87 százalékkal növekedett azoknál a kutatási személyeknél, akik humoros filmeket néztek, szemben azokkal, akik nem néztek ilyen jellegű műsorokat, ott nem volt ilyen növekedés. Egy másik tanulmány azt mutatta ki, hogy a vidám nevetés csökkentette három káros stresszhormon szintjét is: a kortizolét (szteroid stresszhormon), az epinefrinét (más néven adrenalin) és a dopakét (a dopamin fő katalizátora), 39, 70, illetve 38 százalékkal.

Amit mi ebből észlelünk, hogy egy jóleső nevetés, esetleg nevetőgörcs után, sokkal könnyebbnek, felszabadultabbnak érezzük magunkat. Sokszor olyan érzés, mint amikor egy kiadós sírás után megkönnyebbülünk. Hát akkor már nem jobb nevetni?

Előbb nevetünk, mint beszélünk...

A csecsemők is előbb képesek a mosolyra, nevetésre, mint a beszédre. Már 17 napos kisbabánál is megfigyelték, hogy nevetéshez hasonló hangokat ad ki. És felfedezték azt is, hogy a vakon, illetve süketen születetteknek is ugyanolyan mimikájuk és hangjuk, mikor nevetnek, tehát ez ösztönös és természetes tulajdonságunk. 

De, ami a fő különbség a gyerekek és a „komolyabb” felnőttek között, hogy míg a kicsik naponta akár 300-400-szor is nevetnek, ez éltesebb korunkra napi 15-20 alkalomra csökken. Persze ez nagyban függ az életkörülményektől, neveltetéstől és nem utolsó sorban a személyiségtől, de van egy fontos dolog a nevetéssel kapcsolatban, az, hogy tanulható!

Persze, most felmerül a kérdés, hogy mikor nem sok oka van az embernek a nevetésre, akkor bizony kedve sincs hozzá. Pedig pont olyankor kell – egy próbát megér, rosszabb úgysem lehet az adott helyzetnél, ha egy kicsit akaratlagosan nevetünk, nem igaz?

A szerencse az, hogy az agyunk nem tesz különbséget a humoros mondat/helyzet által kiváltott, vagy az direkt nevetés között – mindkettőnél ugyanúgy „boldogságfokozó”, „derűhozó” hormonok termelődése indul meg, aminek hatására az szándékos nevetés előbb-utóbb természetes kacagássá válhat. (ha másért nem, hát magunkon nevetünk, hogy most mit nevetünk).

A nevetés meghosszabbítja az életet is...

A nevetés pozitív hatásai alapozva fejlesztette ki dr. Madar Kataria indiai orvos a nevető jógát is, ahol a résztvevők nevetnek, tapsolnak, énekelnek, mindezt speciális légző gyakorlatokkal tarkítva, a végén egy lezáró relaxációval. Egy ilyen indiai hahota klubból indult el például a 1998-ban a Nevetés Világnapja is, amit azóta minden év május első vasárnapján tartanak meg.

Az akaratlagos nevetéshez persze nem szükséges hahota jógára járni, segítenek ugye a viccek, a vígjátékok nézése, a Pozitív Nap olvasása, de már az is sokat ad, ha vidám, nevető emberek képeit nézzük – egy idő után automatikusan elmosolyodunk. Persze ezt akkor is érdemes megtenni, ha alapból jó hangulatunk van – megelőzésnek, „szinten tartásnak” is kiváló.

De természetesen a legjobb társaságban, baráttal, barátnővel, párral, munkahelyen, utazás közben egy vidám szituáción, vagy bármikor összemosolyogni, összenevetni egymással.

Mikor nevettél utoljára? Itt van újra az idő...