Sokszor, ha fenntartható technológiában gondolkozunk, akkor nem egy új alternatív fejlesztés irányába kell gondolatainkat terelni, pusztán visszatérni kicsit a múltba. Körülbelül 50 éve ugyanis még fenntartható volt szinte teljesen fenntartható volt életmódunk.
Ahogy egyre „okosabbá” válunk, egyre nagyobb szeméttelepeket, szennyező vízfelületeket, szmogfelhőket hozunk létre a „szuper” fejlesztéseinkkel. Ez a cikk a mész használatát vagy mondjuk úgy inkább, nem-használatát járja körül.
Miért ment ki a mész a divatból? Túl olcsó volt vagy túlságosan környezetbarát? Ha voltatok már frissen festett ill. frissen meszelt szobában, akkor rögtön érzitek a különbséget. A mesterséges szagot árasztó vödrös festék utáni lét, és a természetes friss illatú meszelt szoba légköre össze nem hasonlítható.
A mész Magyarországon a 19. században terjedt el. Nem csupán esztétikai szolgálatot tett, hanem fertőtlenítette a házat és megvédte valamelyest a víztől is, ellenállóbbá tette a falakat.
A mész légáteresztő, ami valaha természetes volt, viszont a mai szintetikus világunkban ez egy tudatos házépítő vagy házfelújító szemében óriási előnyt jelent a mész javára.
Vegyük akkor sorra a meszelés jellemzőit:
- a mész rendkívül olcsó
- légáteresztő
- felhordása nem igényel túlzott szakértelmet, speciális eszközöket
- fertőtlenít
- gyönyörű fehér felületet biztosít, de színezhető is mészálló pigmenttel
Ezek után joggal érezhetjük azt, hogy a társadalmunkat ismételten megvezették a hiper-szuper szintetikus festékekkel, amiket persze drágán értékesítenek és előállításuk károsan befolyásolja a környezetünket is.
Régen az asszonyok feladata volt a meszelés. Évente egyszer vagy kétszer meszelték ki a házakat, leginkább ünnepek előtt, hogy a vendégeket frissen meszelt házban várják. Emlékeztek Gazdag Erzsi Csigabiga nénéjére? Neki is közeledett már az ünnep, mikor meszet oltott egy csöbörben és kimeszelte házát.
Ha régen az asszonyok feladata volt a meszelés, akkor ma is megy ez nekünk – be is bizonyítottam! Ha készítettél már főzelékhez habarást, akkor biztosan ez sem fog gondot okozni
A mészoltás ugyanis nem más, mint a mészhidrát kikeverése csomómentesen vízzel. Igaz nem kis tálkában, hanem nagyobb vödörben kell. Sok helyen javasolnak hozzá lenolajat, budai földet – én szimplán vízzel oltott mésszel csinosítgattam házunk táját, mert meguntam a szomszéd csúful vakolt vakfalát. Ha én sikeresen abszolváltam eme feladatot, akkor bárki nyugodtan utánam csinálhatja!
Lehet már kapni mészfestéket is, de az újból csak arról szól, hogy nagy műanyag csomagolásban megveszed a mészhidrátot vízzel elkeverve és hozzáadnak még némi szintetikumot, amitől számomra pontosan elveszti értelmét az egész. Persze az ára olyan, hogy minimum azt várná el az ember, hogy hegyi forrás vizével legyen oltva a mész.
A tüzépeken kapható oltottmésszel egy a baj, hogy bár ára jónak mondható, de a sűrűséget nem te állítod be, ill. irtózatosan nehéz a szállítása, mert bizony gyakran csordogál.
A legolcsóbb és legjobb megoldás, ha veszel egy zsák mészhidrátot (25 kg kb. 1000 forint – kb. 50 négyzetméterre elég), ill. ha kisebb mennyiségre van csak szükséged, akkor pár kilóst is tudsz beszerezni festékboltban. A mészhidrátot te magad ki tudod keverni vízzel, így biztosan nem kerül bele környezetszennyező adalék és a pénztárcádat is tetemes összeg elvesztésétől kímélted meg.
Legjobb, ha korongecsettel hordod fel az anyagot, mégpedig lehetőleg nedves falra. Nálam a nedvesítést a kerti permetezőm végezte, kiválóan szuperált. Meszelni elviekben több rétegben kell. Vakolt falas tapasztalataim azt mondják, hogy egy tej és tejföl közötti állag egyszeri felhordása már szinte megfelelő, de nyilván függ a felülettől, hogy kinek hány kör után lesz szép fehér.
Forgassuk hát a néprajzi könyveket, mert érdemes felelevenítenünk őseink hagyományait. Ne próbáljunk minden tudást hátunk mögött hagyni és állandóan valami újjal helyettesíteni. Néha el kellene fogadnunk, hogy a régi az nem elavult, viszont biztosan fenntartható.
Zeke Andrea - Tudatoslét.hu
