Biztosan te is találkoztál már ehhez hasonló mondatokkal, és talán érezted is már így magad. Sokat viccelünk a stresszről, de emellett: "Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz." - írta a stresszelmélet megalkotója és a modern stresszkutatás atyja, Selye János egyik könyvének előszavában.
Mi is az a stressz? Ismét Selye Jánost idézve, "A stressz, nem specifikus válasza a testet ért igénybevételeknek". Vagyis bármilyen esemény vagy körülmény, kihívás az életben, ami alkalmazkodást igényel tőlünk, stresszt okozhat. Ezeket stresszoroknak nevezzük. A stressznek lehet pozitív vagy negatív oldala is.
A stressz majdnem mindenkit érint, korunk népbetegsége. Uniós felmérések szerint a munkahelyi stressz a második leggyakrabban előforduló munkahelyi probléma, amely minden ötödik európai munkavállalót érint. A munkából kiesett napok több mint feléért a tartós, káros stressz, vagy az annak nyomán kialakuló betegség a felelős. Felmérések szerint a nők több stressznek vannak kitéve, mint a férfiak, ez elsősorban szerepeik összetettségére vezethető vissza.
A negatív stresszt mindenki egyéni adottságainak megfelelően képes ellensúlyozni: az ügyesen megküzdőkről leperegnek a negatív érzelmi hatások, mások viszont enyhébb vagy súlyosabb testi és lelki betegségeket is kialakíthatnak tőle. Néhány példa: feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása, családi és baráti kapcsolatok leépülése, függőségek kialakulása, depresszió, kiégés, krónikus fáradtság, alvászavarok, a nyak-, váll- és hátfájdalmak, vagy a túlsúly. A stressz nyomán kialakuló szív- és érrendszeri betegségek, valamint a gyomor- és bélrendszeri betegségek szintén gyakoriak. Ha ilyen hatásokat észlelsz magadon, az lehet a stressz jele és következménye.
Hogyan tudnám kiiktatni a stresszhelyzeteket az életemből? - kérdezhetnénk mind. De talán nem is ez a legfontosabb kérdés! Hiszen stresszhelyzet mindig lesz, akár akarjuk akár nem, akár teszünk ellene, akár nem. Akkor mit lehet tenni?
Egy fontos kutatási eredményt oszt meg Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus Hogy barátkozzunk meg a stresszel című TED Talk előadásában, egy olyan tanulmányból, amely alapjaiban változtatta meg a stresszhez való hozzáállását. Ez a tanulmány nyolc éven keresztül követett nyomon 30 000 felnőttet az Egyesült Államokban. A kutatást azzal kezdték, hogy feltették a kérdést: "Mennyi stresszt tapasztalt az elmúlt egy évben?" Megkérdezték továbbá: "Ön hisz abban, hogy a stressz ártalmas az egészségére?" Aztán halálozási nyilvántartások segítségével kiderítették, hogy a megkérdezettek közül kik hunytak el.
Az egyik szomorú tanulság az volt, hogy 43%-kal megnőtt az elhalálozás kockázata azoknak az embereknek, akik az előző egy évben sok stressznek voltak kitéve. Ez azonban csak azok esetében volt igaz, akik úgy hitték, a stressz ártalmas az egészségre. Azoknál volt a legalacsonyabb a kockázat, akik sok stresszt tapasztaltak ugyan, de azt nem tekintették ártalmasnak. Összefoglalva, a kutatók becslései szerint az idő előtti elhalálozás fő oka nem a stressz, hanem a hit, hogy a stressz ártalmas. Ez azt üzeni nekünk, hogy egészségesebbé válhatunk, ha megváltoztatjuk a stresszről alkotott véleményünket, hiszen ezzel testünk stresszre adott reakcióját is megváltoztathatjuk.
Vagyis a kérdés inkább az, hogyan tudjuk megteremteni azt a lelkiállapotot, hogy a stresszt okozó tényezőkkel meg tudjunk birkózni.
Cikksorozatunkban részletesen foglalkozunk a lehetséges megküzdési módokkal, most csak néhány, azonnal alkalmazható lelki békehozó gyakorlatról írunk:
* Ha stresszesek, lehangoltak vagyunk, ne bújjunk el a világ elől, hanem hívjuk fel barátainkat, szeretteinket. Támogatásuk megkönnyíti terheinket, és ugye számtalanszor előfordult már, hogy egy-két jól irányzott kérdéssel segítettek átkeretezni a problémánkat.
* Merjünk kérdezni a számunkra bizonytalan szituációkban, és legyünk proaktívak! Az egyik legerősebb példa erre a viselkedésre a Nyuszika és a halállista című ismert vicc. (Aki nem ismeri: ... Nyuszika: '- Mondd medve, én is rajta vagyok a halállistádon?' Medve: '- Igen.' Nyuszika: '- És nem lehetne kihúzni?' Medve: '- De.')
* Állítsuk át az agyunkat arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozzunk, amelyekre van befolyásunk, amelyeken tudunk változtatni. Stephen Covey (A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása című könyv szerzője) szerint a körülöttünk levő dolgok kategóriába sorolhatók, az alapján, hogy benne vannak-e az érdekeltségi körünkben és/vagy a befolyásolási körünkben. Gondoljuk végig, hogy egy adott, minket foglalkoztató dolog benne van-e a befolyásolási körünkben. Ha nincs, akkor a stresszel nem érünk el semmit. Ha benne van, akkor pedig proaktívan cselekedjünk.
Következő cikkünkben erről lesz szó... Tarts velünk továbbra is! De előtte:
Töltsd ki tesztünket, hogy pillanatnyi képet kapj jelenlegi állapotodról és tehess a jóllétedért!
Pozitív Nap / Stressz-m - Tegyél a jóllétedért!
