Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?!

Az összességében megközelítőleg 8 millió hektárnyi (20 millió angol hold) földön, 16,5 millió orosz család termel élelmet kisléptékű, organikus (magyarul bio- vagy öko-) kertekben. Mindezt a "Dácsa birtokaikon" teszik, ami egyfajta másodlagos otthon, főleg a túlurbanizált területeken. Lehet, hogy nem köztudott, de a saját élelem termelése régóta éltetett hagyomány Oroszországban, még a gazdagok körében is!

Az 1999-es „Privát háztartási gazdálkodás Oroszországban” Gosmkostat statisztikák alapján, ezek a Dacha családok előállították:

    • 38% -át Oroszország teljes mezőgazdasági hozamának
    • 41% -át az állatállománynak
    • 82% -át a méznek
    • 79% -át az eladott marhának
    • 65% -át az eladott báránynak és kecskének
    • 59% -át a tejnek
    • 31% -át az eladott szárnyasnak
    • 28% -át a tojásnak
    • 91% -át a burgonyának
    • 76% -át a zöldségnek
    • 79% -át a gyümölcsnek


Egy hektáros öröklét

Már az a tény, annak a dogmának a legutóbbi éveinkben történő egyre gyorsuló ledöntése, hogy az intenzíven iparosított monokultúrás és vegyszeres mezőgazdaság helyett az ökológiai agrikultúra UGYANOLYAN termésmennyiséget hozna, SŐT, minőségében jobb élelmiszerrel látná el az egész Földi népességet: önmagában óriási gazdaságszerkezeti változást okozna az egész Földön.

Emiatt úgy tűnhet sokaknak, hogy ezek a jövőbe tekintő hangok „csupán” ezoterikus konferenciákon jelennek meg. Az igazság az, hogy az ökológiai agrikultúra képviselői egyáltalán nem „álmodozók”, hanem kőkemény matematikával gondolkodó közgazdászok és mérnöki módon tervezők! Ezek az álmok (ellentétben a nagyipari mezőgazdaságot érintő egyre több politikai-, élelmiszerbiztonsági- és ökotoxikológiai világbotránnyal) valós alapokon nyugszanak, a gyakorlatban is működnek, ráadásul kockázatok és veszélyek nélkül!

Nem feladatunk világpolitikával és azok esetleges furcsa összefüggéseivel foglalkozni, de az ökológiai agrikultúra terén kétségkívül furcsa helyzetben van Magyarország, ami Európa, de akár az egész Földgolyóbis tekintetében is kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik. Például tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?!

Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül.


Mit mond ehhez képest Nemes Mátyás biogazda és gyakorlati oktató egy már működő hazai biokert kapcsán? Csakis megerősíti az előzőekben leírt irányt!


És vajon mit szól mindehhez Ruth Stout, Isten kertésze, a hivatalosan is permakultúrás „léhűtő”?!  Aki, azt mondja: „Nem ások, nem művelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok műtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok.” Itt megnézheted!

Visszatérve egy kicsit még keletre, igen elgondolkodtató, hogyha az orosz családok képesek ilyen mértékű termelésre, az ő régiójukra jellemző nagyon rövid tenyészidő (kb. 110 nap) alatt, akkor elképzelhetitek, hogy a világ többi régiója mire lenne képes! Sajnos csak az USA-ban egyedül, a „pázsitok és előkert gyepek” területe a dupláját (40-45 millió angol hold) teszi ki az orosz kiskerteknek. (Erről bővebben olvashattok a Greenrblog egy 2010-es írásában: Újra analóg lesz a kasza címmel)


Szerkesztette: Pozitív Nap
Források: Reclaimgrowsustain.com / GreenR blog / Ökoklikk.hu