Megvan az "elveszett" kínai Nagy Fal

A kínai Nagy Fal több száz éve "elveszett" szakaszát fedezte fel egy brit kutató nem messze a kínai-mongol határtól: az erődítményrendszernek ez az első része, amelyet Kínán kívül tártak fel.


William Lindesay tavaly augusztusban indult útnak a Góbi-sivatagba, hogy megtalálja azt a falrészt, amelyről utoljára egy 12. századi térképén szerepelt feljegyzés. "Már a második nap közepén rábukkantunk. Először egy nagyjából lábszárközépig érő falszakaszt fedeztünk fel, de ahogy elkezdtük követni, tíz perc után elénk tárult a teljes lenyűgöző falrészlet" - idézte a szakembert a The Daily Telegraph.

Az eddig felderítetlen szakasz híre hatalmas szenzációt keltett Kínában: a felfedezés vezető téma lesz a National Geographic magazin jövő havi helyi számában. Az "elveszett" falrészlet majdnem 100 kilométer hosszú: föld és egy helyi bokorfajta ágainak a keverékéből készült. Lindesay 1986-ban érkezett Kínába, hogy végiggyalogoljon a Nagy Fal maradványainak mentén. A majdnem 2500 kilométer hosszú út során folyamatosan tanulmányozta a falat, és munkájáért 2006-ban átvehette a Brit Birodalom Érdemrendjét.

Kalandos út vezetett a falakig


"1997 óta kutatom ezt a területet, azóta, hogy egy barátom kaptam egy 12. századi térképmásolatot, amelyen vörös vonal jelezte Dzsingisz Kán csatáinak helyszíneit, és alatta ott futott a fal jelölése" - idézte fel a kutató. Amikor azonban kérdezősködni kezdett a falszakaszról Mongóliában, egyre-másra azt válaszolták neki, hogy az építmény már teljesen elpusztult. Egy holland történész később említést tett Basan Tudevinről, egy nyugdíjas mongol földrajztudósról, aki sokszor bejárta a Góbi-sivatagot. Hosszas keresés után Lindesay egy újsághirdetés révén találta meg a tudóst.

Tudevin beszámolt neki a sivatagban látott maradványokról, amelyeket a brit kutató sorra végignézett a Google Earth program segítségével. Végül rábukkant egy "fekete tollvonásra" emlékeztető alakzatra, és azonnal expedíciót szervezett a területre. A mongol kormány garantálta, hogy zavartalanul dolgozhatnak a kínai-mongol határtól mintegy negyven kilométerre északra fekvő térségben. Lindesay szerint a helyiek által Dzsingisz falaként ismert erődítményszakaszt a Han-dinasztia idején építhették, az időszámításunk előtti 120 környékén, hogy megvédjék a térségét az ázsiai hunokként ismert hsziungnu (Xiongnu) néptől. 

A minták radiokarbonos kormeghatározása szerint azonban a falszakaszt a 11. vagy 12. században újjáépítették. Lindesay úgy véli, hogy a falat vagy a nyugati Hszia-dinasztia (Xia) erősítette meg, mielőtt Dzsingisz Kán seregei véget vetettek uralkodásának, vagy Dzsingisz Kán harmadik fia, Ögödej mongol nagykán építette újjá, hogy megakadályozza a gazellák Kínába szökésének.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Kínai vagy hazai fokhagyma? Így ismerheted fel

Magyarország tíz éve még önellátó volt fokhagymából, jelenleg csaknem annyit importálunk, főként Kínából, mint amennyit itthon termesztünk. Kevés a hazai fokhagyma, míg tehetjük, tegyük az egészséget az asztalra.

1400 éves ginkgo fa, ami minden ősszel aranyba borít egy buddhista kolostort (képriport)

Minden arany, vörös, réz és mélybarna levélben ott rejlik az ősz ezerarcú szépsége. Most egy távoli vidék aranyban úszó őszi pillanatait mutatjuk meg nektek!

Akik nem félnek a mélységtől, azok bátran végigmehetnek ezen a (szó szerint) égi úton

Akik nem félnek a mélységtől, azok bátran végigmehetnek a hétköznapinak egyáltalán nem mondható úton. Lélegzetelállító üvegösvény 1400 méter magasan.

Ilyen, amikor Kína virágba borul!

Tudat, hogy a barackfa virágának különleges erőket tulajdonítanak Kínában?

Ezek a kínaiak... Olyan hidat építettek a távol-keleten, amilyet még biztosan nem láttál!

Ez a különleges híd nem keresztben, hanem hosszában szeli át a folyót, így könnyítve meg a gyalogosok számára a közlekedést.


NAPI BOLDOGSÁG